Erdélyben ott van magyar jövő, ahol többségben és tömbben él a magyarság – szögezte le Antal Árpád a népszámlálás részleges eredményei kapcsán. Sepsiszentgyörgy szociológus végzettségű polgármestere hangsúlyozta, a cenzus eddigi adatai megerősítették, hogy Erdélyben a Partium–Kolozsvár–Székelyföld tengelyen van magyar élet.

„Ezt a tengelyt kell politikailag és demográfiai szempontból megerősíteni, és erre kell alapozni a szórvány jövőjét is” – hangsúlyozta Antal Árpád. „A magyarság fogyása a szórványban nagyon nehezen állítható meg, ám ha egy dévai magyar fiatalnak tudunk mutatni erős erdélyi magyar közösségeket, akkor nagyobb valószínűséggel ragaszkodik majd anyanyelvéhez, kultúrájához” – mondta Antal. Az elöljáró rámutatott, hogy a szórványban sokkal radikálisabb a magyarság fogyása, mint Székelyföldön: az átlag 12,1 százalékos csökkenés a székely megyékben kisebb, a szórványban viszont sokkal nagyobb. A népességcsökkenést a beolvadás, a természetes fogyás és az elvándorlás okozza, a romániai magyar közösség esetében nem lehet egyelőre kimutatni, hogy melyik a domináns, azonban a szórványban a beolvadás nagyon fontos tényező. Antal Árpád szerint, a szórványtelepüléseken matematikailag lehet valószínűsíteni, mekkora eséllyel találhatnak a magyarok olyan partnert, hogy a következő generáció megőrizze a magyar nyelvet, ennek a valószínűsége a harmadik nemzedéknél még jobban csökken. Az erdélyi nagyvárosokban a legnagyobb a beolvadás veszélye, például Brassóban az elmúlt kilenc év alatt elfogyott a magyarság 40 százaléka.