Az itthon maradást vagy a kivándorlást tervezik a Hargita megyei XII. osztályos diákok? Erről és ehhez kapcsolódó témákról készített felmérést a Hargita Megyei Fejlesztési Ügynökség, az eredményeket csütörtökön mutatták be. A felmérés erőssége, hogy minden végzős diákot megkérdeztek a megyében, 2507 kérdőívet dolgoztak fel.

Megoszlás szerint 945 végzőst kérdeztek Csíkszeredából és a csíki térségből, 908-at Udvarhelyszékről, 406-ot Gyergyószékről és 248-at Maroshévízről és környékéről. A nemek megoszlása szerint a megkérdeztettek 48,55 százaléka fiú, 51,45 százaléka lány – közölte Barabás Csaba, a fejlesztési ügynökség vezetője.

Az összesítés szerint a Hargita megyei végzősök többsége, 63,6 százalékuk (1595 diák) folytatni szeretné tanulmányait a középiskola elvégzése után, míg 36,4 százalékuk nem szeretne továbbtanulni. A megkérdezett csíki diákok körében 64,1 százalék (606 diák) választaná a továbbtanulást. Kiderült az is, hogy a XII. osztályosok 55,5 százaléka (1394 diák) szeretne valamilyen vállalkozást indítani a jövőben; a csíki diákok 51,8 százaléka (469 diák) vállalkozna.

Az iskola befejezése után a megyei végzős középiskolások 4,1 százaléka (102 diák) azonnal munkanélkülinek regisztráltatná magát, 53,8 százalék (1349 diák) pedig rögtön folytatná tanulmányait. 20,3 százalék (508 diák) a tanulmányai végeztével azonnal munkát vállalna Romániában, külföldön pedig 28,2 százalékuk (707 diák) szeretne dolgozni. A csíki végzősök 18,9 százaléka (179 diák) szeretne itthon munkát vállalni, míg 30,5 százalékuk (288-an) külföldön dolgozna tanulmányai befejeztével. Az összesítésből az is kiderül, hogy a megyében tanuló XII. osztályosok 34,3 százaléka (860 diák) kapott már külföldi munkaajánlatot eddig.

A megkérdezettek 30,4 százalékának (763 diák) van olyan családtagja, aki külföldön dolgozik. 50,2 százalékának (1259 diák) van olyan rokona, aki jelenleg is külföldön vállal munkát, 51,2 százalékuknak (1284 diák) van barátja, ismerőse, aki külföldön keresi a kenyerét, és mindössze 9,7 százalékának (242 diák) nincs külföldön dolgozó ismerőse.

A statisztikából továbbá kiderül, hogy a megyei diákok 89,6 százaléka (2247 diák) elsősorban a családtagjai tanácsait hallgatja meg a munkavállalás kapcsán. 20,3 százalék (570 diák) a barátok tanácsára hallgat, míg 8,5 százalék (210 diák) az ismerősei útmutatására hallgat e kérdéskörben. A fejlesztési ügynökség arra is kíváncsi volt, hogy a diákok szerint mi számít jó fizetésnek. A megkérdezett megyei diákok szerint – az indokolatlanul nagy összeget nem beleszámítva –  ez az összeg átlagban 2517 lej.

A felmért iskolások 54,5 százaléka (1367 diák) Hargita megyében képzeli el a jövőjét tíz év múlva. 25,5 százalékuk (636 diák) külföldön és 20 százalékuk (502) Románia más megyéjében. Az összesítés arra is kitér, hogy a külföldet választó diákok 26 százaléka Magyarországon, 11 százaléka Németországban, 10 százaléka Angliában, 6 százaléka pedig az Amerikai Egyesület Államokban szeretne élni.

Mennyire beszélnek románul?

Arra a kérdésre, hogy a Hargita megyei diákok mennyire beszélik a román nyelvet, a következő átlagokat vonták le a fejlesztési ügynökség munkatársai: 6,9 százalék (174 diák) bevallása szerint egyáltalán nem beszéli a nyelvet, 31,8 százalék (796 diák) kezdő szinten tud románul, 36,9 (924 diák) haladó szinten értekezik és 24,5 százalék (613 diák) nagyon jól beszéli a román nyelvet. Az angol nyelv esetében 9,9 százalék (248 diák) egyáltalán nem tud angolul, 45,5 százalék (1139 diák) kezdő szinten beszél, 35,2 százalék (883) közepesen és 8,9 százalék (224) diák nagyon jól tud.

A diákok 40 százaléka egyetért azokkal a kijelentésekkel, hogy: felesleges egyetemre járni, mert nem becsülik meg az ott szerzett tudás, egyetemen nem lehet piacképes tudást szerezni, és diplomásként is munkanélküliség vár rá. Hatvan százalékuk szerint nyugaton könnyebb elhelyezkedni, mint itthon, és a karrierhez inkább kapcsolatok kellenek, mint tehetség.