
Fotó: Kristó Róbert
Vigyázzállásban énekelték a himnuszokat – ez volt Szabó Álmosnak, a Szent Korona Lovagrend tagjának legkedvesebb emléke Csíksomlyóról. A lovagrend erdélyi rendtartománya 2009 óta minden évben képviselteti magát a pünkösdi búcsún.
2013. május 19., 15:052013. május 19., 15:05
2013. május 20., 19:072013. május 20., 19:07
A Szent Korona Lovagrend erdélyi rendtartománya öt éve, hogy rendszeresen részt vesz a csíksomlyói búcsún – mondta Szabó Álmos, a rendtartomány kormányzója, aki éppen lovagrendtársaival a kegytemplom előtti téren várakozott a nyeregbe való indulásra. Szerinte a búcsúban nem az összeverődött nagy tömegen van a hangsúly, hanem abban a szellemiségben van a lényeg, ami ilyenkor áthatja az embereket.
„A legfontosabb a Szűzanya és az a szellemiség, ami meghatja az embert. Egy közösségről van szó, egy olyan összefogásról, amit nem a szószékről, nem az utcasarokról vagy éppen a politikusok szájából hangoztatnak, hanem ami az embereknek a természetes velejárója” – mondta a Kolozsvárról érkező lovag. Mintegy a hitben, lélekben összekovácsolódott közösséget igazolja a magyar és székely himnuszok közös eléneklése is, Szabó Álmos legkedvesebb emlékeként tartja számon, amikor egyik esős búcsún mindenki vigyázzállásban énekelte a nemzet imáját. „Itt Somlyóról a legkedvesebb élményem eddig az volt, amikor egy alkalommal, az ünnepség végén a himnuszokat úgy énekelték el, ahogy azt magyar embernek megillett, vagyis vigyázzállásban és nem vándorolva, nem beszélgetve és nem éppenséggel étkezés közben – osztotta meg emlékét Szabó. – Ez akkor volt, mikor azelőtt való héten egész végig esett az eső, és akkor, akik kijöttek, azért jöttek ki, hogy a búcsún vegyenek részt” – tette hozzá.
A Szent Korona Lovagrend egy Magyarországon bejegyzett lovagrend, de erdélyi rendtartománya is van, fő feladatuk, hogy a Szűzanya tiszteletére buzdítsanak mindenkit és a Szent Koronával kapcsolatos ismereteket terjesszék.
Két, egymással teljesen ellentétes ítélet született a tusnádfürdői Csukás-tó területének kisajátítása ügyében, az egyik a volt tulajdonosnak, a másik az önkormányzatnak adott igazat. Ezért egyelőre a tó jogi helyzete nem változik.
Tönkrement, megrongált utcabútorzatok és gyalogos-útburkolatok rontják Csíkszereda központjának látványát. A városháza feladatai közé tartozik a köztéri elemek folyamatos karbantartása, helyenként azonban még a gyakori javítgatás sem segít.
Az erdő az élet egyik legfontosabb egyensúlyteremtő erejeként tisztítja a levegőt, otthont ad számtalan élőlénynek, védi a talajt, és csendben gondoskodik arról, hogy a természet körforgása fennmaradjon.
Csak az útburkolati jelzések festése maradt még hátra a csíkmadarasi elkerülőúton, amelyet rövidesen megnyitnak a forgalom előtt. A vasútvonal által kettészelt község lakói számára jelentős könnyítést jelent ez a közlekedésben.
Szerda délután riasztották a mentőket Kászonfeltízre, ahol egy kirándulócsoport 13-15 éves diákjai rosszul lettek egy helyi panzióban.
A hagyományos csíkszentdomokosi lakodalom köré épül az idei Folkmaraton témája, amely június 19–20-án várja az érdeklődőket. A 24 órás népzenei és néptáncos eseményt kiállítások, kézműves programok és közösségi élmények színesítik.
Ballagnak a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Csíkszeredai Karának végzős diákjai.
Harangszó, alkalomhoz illő beszédek és kulturális műsor várja az érdeklődőket június 4-én a csíksomlyói Fodor Ház udvarán, ahol a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából emlékeznek a trianoni békeszerződés aláírására.
Kérdésessé vált, hogy ősszel is folytatódhat-e a csíkszeredai Márton Áron Tehetséggondozó Központ működése. A Márton Áron Főgimnázium saját bentlakás kialakításán dolgozik a csíksomlyói Szent István Otthon épületében.
Idős nőt ütött el egy autó Csíkszeredában a Tudor-lakótelepen kedden reggel. Az áldozat súlyos sérüléseket szenvedett.
szóljon hozzá!