A himnuszokat úgy énekelték el, ahogy azt magyar embernek megillett

Fotó: Kristó Róbert

Vigyázzállásban énekelték a himnuszokat – ez volt Szabó Álmosnak, a Szent Korona Lovagrend tagjának legkedvesebb emléke Csíksomlyóról. A lovagrend erdélyi rendtartománya 2009 óta minden évben képviselteti magát a pünkösdi búcsún.

Barabás Hajnal

2013. május 19., 15:052013. május 19., 15:05

2013. május 20., 19:072013. május 20., 19:07

A Szent Korona Lovagrend erdélyi rendtartománya öt éve, hogy rendszeresen részt vesz a csíksomlyói búcsún – mondta Szabó Álmos, a rendtartomány kormányzója, aki éppen lovagrendtársaival a kegytemplom előtti téren várakozott a nyeregbe való indulásra. Szerinte a búcsúban nem az összeverődött nagy tömegen van a hangsúly, hanem abban a szellemiségben van a lényeg, ami ilyenkor áthatja az embereket.

„A legfontosabb a Szűzanya és az a szellemiség, ami meghatja az embert. Egy közösségről van szó, egy olyan összefogásról, amit nem a szószékről, nem az utcasarokról vagy éppen a politikusok szájából hangoztatnak, hanem ami az embereknek a természetes velejárója” – mondta a Kolozsvárról érkező lovag. Mintegy a hitben, lélekben összekovácsolódott közösséget igazolja a magyar és székely himnuszok közös eléneklése is, Szabó Álmos legkedvesebb emlékeként tartja számon, amikor egyik esős búcsún mindenki vigyázzállásban énekelte a nemzet imáját. „Itt Somlyóról a legkedvesebb élményem eddig az volt, amikor egy alkalommal, az ünnepség végén a himnuszokat úgy énekelték el, ahogy azt magyar embernek megillett, vagyis vigyázzállásban és nem vándorolva, nem beszélgetve és nem éppenséggel étkezés közben – osztotta meg emlékét Szabó. – Ez akkor volt, mikor azelőtt való héten egész végig esett az eső, és akkor, akik kijöttek, azért jöttek ki, hogy a búcsún vegyenek részt” – tette hozzá.

A Szent Korona Lovagrend egy Magyarországon bejegyzett lovagrend, de erdélyi rendtartománya is van, fő feladatuk, hogy a Szűzanya tiszteletére buzdítsanak mindenkit és a Szent Koronával kapcsolatos ismereteket terjesszék.