Fotó: Veres Nándor
A Magyaroké című ősbemutatóval örvendezteti meg közönségét a 25 éves Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes. A bemutatót május 11-én 7 órától tartják, az alkotók között találjuk Kelemen Lászlót, Szűcs Gábort, Fundák Kristófot, Szűcsné Urbán Máriát és Fundák Kaszai Lilit is.
2015. május 08., 11:352015. május 08., 11:35
2015. május 08., 11:402015. május 08., 11:40
Kevés nemzetnek van ilyen tánchagyománya, élő kultúrája, mint a magyarnak – véli Szűcs Gábor, az előadás egyik rendező-koreográfusa. „A globalizáció más nemzeteknél sokkal jobban elmosta a tánckultúrát és zenekultúrát. A magyarlakta területeken annyira megmaradtak ezek a táncok, a hagyományok, hogy ritka. Egyrészt annak köszönhető, hogy elég hamar elkezdődött egyfajta kutatás. Martin György népzene- és néprajzkutató az ötvenes években sok anyagot, táncot, zenét gyűjtött Magyarországon, és fölfedezte ezt a kincset. Elővették a kis ládikából az emberek az őseik táncát, és lakodalmakban, mindenféle alkalmakkor elkezdték tanulni. Utána a következő lendület a hetvenes években volt, amikor Magyarországon elindult a táncházmozgalom, és rengeteg fiatal zenész, táncos járt Erdélybe és Felvidékre, meghallották a széki, mezőségi, gyimesi és felcsíki muzsikát, és ezt meg akarták tanulni. Most már ők viszik tovább ezt a hagyományt és adják át” – mutatott rá a koreográfus.
Szűcs elmondta, a magyar táncokból most ízelítőt láthat a közönség, kimondottan az erdélyi magyarok régi stílusú táncai és zenéi jelennek meg a produkcióban. „Ez a műsor kimondottan a magyarság táncát mutatja meg. Nagyon sok helyre barangolunk énekben, táncban, zenében. Látni lehet majd a magyar táncra jellemző improvizációt, az individualizmust, ami egy kincses sziget” – magyarázta Szűcs Gábor.
A jászberényi Jászság Népi Együttes vezetője negyedik alkalommal dolgozik együtt a csíkszeredai együttessel, kialakult már egyfajta közös munkamódszer. „Gondolom, hogy milyen műsorokat lehet velük készíteni, amelyet ők is szívesen táncolnak, szívből táncolnak. Ez nagyon fontos, mert ez rögtön látszik. Ha a táncosnak nincs a szíve-lelke a színpadon, azt a néző is észreveszi, de náluk ez a két dolog összhangban van.”
Szűcs Gábor rendező és koreográfus társa jelen produkcióban Fundák Kristóf táncpedagógus, az Angyalföldi Vadrózsa Táncegyüttes művészeti vezetője. Alkotótársaik Szűcsné Urbán Mária és Fundák Kaszai Lili. Az előadás zenei szerkesztője Kelemen László, a budapesti Hagyományok Háza főigazgatója.
„A Szűcs és Fundák házaspárok, alkotótársak alkotásaira jellemző, hogy dinamikusak, pörgősek, ugyanakkor érzéseket, hangulatokat jól közvetítenek. Rég kiderült, hogy a szakmai szemléletünk hasonló, és ez jó alapot és bizalmat jelentett akkor, amikor újabb alkotás elkészítésére kértem fel őket. Szűcsékkel ez már a negyedik alkalom, Fundák Kristóf már harmadszor segíti az alkotás folyamatát, ezúton nemcsak segítette, hanem közösen hozták létre az új darabot. Külön megtiszteltetés, hogy a kiváló zenész és zeneszerző, Kelemen László is elfogadta a felkérést. Sokak előtt nem ismert az, hogy a táncművek – bár színpadra készülnek – az alkotás folyamatában születnek, általában nem rendelkeznek előre megírt \"szövegkönyvvel\", forgatókönyvvel, így mindannyiszor új, magyar táncmű jön létre. Kizárólag a hasonló ízlésre, szemléletre alapozhatunk. Tapasztalt, határozott elképzelésű alkotókról van szó, akiknek a feladat egyeztetése után szabad kezet kell adni. A munkafolyamatra viszont összehangolni az elfoglalt alkotókat, bizony komoly logisztikát igényelt” – mondta el András Mihály, az együttes igazgatója.
Az előadást május 12-én is meg lehet tekinteni. A hétfői és keddi előadások kuriózuma, hogy Pál István „Szalonna” és zenekara muzsikál. „Majdnem túlzás ilyen „nagyágyúkat” egyetlen darabhoz felsorakoztatni, de így kívánkozott az idén 25 éves Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes repertoárjába ez az új Magyaroké táncmű. Régóta készülünk erre a műsorra, amelyet nagy alapozás előzött meg táncban és énekben egyaránt. A tájegységek táncainak alapjait újra megdöngöltük” – összegzett az együttes igazgatója.
Múlt év szeptemberében Földes László Hobo megígérte a hálás marosvásárhelyi közönségnek, hogy minden előadását elhozza nekik. Így nem csoda, hogy pár hónap után ismét a Spectrum Színház vendége a Kossuth-díjas előadóművész.
Egressy Zoltán Portugál című darabját tűzte műsorára március végére az évad harmadik nagyszínpadi bemutatójaként a Csíki Játékszín. Az előadást Victor Ioan Frunză rendezi, akivel a Portugálban megmutatott világról beszélgettünk.
A migráció jelenségét feldolgozó új előadását mutatja be szombaton a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház. A teátrum a produkcióval egy kulturális unikumot teremtene.
Székelyföldi turnéra érkezik a budapesti Nemzeti Színház a Vidnyánszky Attila rendezte Tamási Áron Vitéz lélek című előadással. A négyállomásos turné utolsó állomása Csíkszereda, itt március 23-án 19 órától lehet megtekinteni az előadást Csíkszeredában.
Kettős lehetőségre nyílik alkalom egy projekt kapcsán Ferencz Zoltán (Bütyök) számára. A szárhegyi Művészeti és Kulturális Központ művészeti vezetője partnerkapcsolatokat épít, és Litvániában alkot európai képzőművésztársaival április 2–30. között.
Az köztudott, hogy a színházi előadást fotózni nem szabad, de a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház most mégis várja azokat a felvételeket, amelyeket a nézők az előadás alatt készítettek.
A kolozsvári Kriza János Néprajzi Társaság életműdíjjal tüntette ki Albert Ernő sepsiszentgyörgyi néprajzkutatót, a társaság tagját.
Nincs már messze az a pillanat, amikor a Gránátalma Egyesület munkájának eredményét, az úrihímzést hungarikummá nyilvánítják.
Zsúfolásig telt érdeklődővel pénteken este a gyergyószentmiklósi városi könyvtár emeleti nagyterme, ahol Orosz Annabella grafikus illusztrációkiállítását nyitották meg, illetve három, általa illusztrált könyvet is bemutattak.
A Prisma fotóklub női tagjainak alkotásaiból nyílt kiállítás csütörtök délután a Nagy István Művészeti Iskola aulájában Nők fókuszában címmel.
szóljon hozzá!