A városházán megtartott péntek délutáni előadást nagy érdeklődés fogadta. A vendég a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) megalapításának és történetének ismertetése során rámutatott, az MVSZ számára a nemzet a legfőbb érték, és az 1996-os budapesti világkongresszuson már megfogalmazódott a magyar állampolgárság biztosításának igénye a külhoni magyarok számára is. Hozzátette, a nemzet meghatározása ma nem egyértelmű, ezért is fogadta el tavaly az MVSZ 8. Világkongresszusa a magyar nemzet új meghatározását.

Eszerint a nemzet az a nép, amely fejlődése során eljut önrendelkezési igényének megfogalmazásáig és kinyilatkoztatásáig. A dokumentum szerint a magyar nép ősnép, amelynek jelenleg elismert történelme csak az utolsó ezerszáz esztendőre tekint vissza, ám műveltségteremtő és államalapító ereje bizonyítottan kimutatható öt földrészen: Európában, Ázsiában, Afrikában, Észak- és Dél-Amerikában, a bronz- és vaskori Európa egyik legeredetibb és legjelentősebb civilizációjának megalapítója volt.

A korábbi civilizáció pusztulása azt bizonyítja, hogy ez a nép nem nagyon tudta megvédeni magát jóhiszeműsége miatt, csak ha harciasabb népekkel állt szövetségben – magyarázta az előadó. Ilyenek a székelyek, akik a magyar néppel egymást kiegészítő viszonyban álltak, abban különbözve, hogy katonásabbak voltak, és jobban állták a harcot. „Egy nép, amely ilyen mértékben függ az igazságtól, tisztességtől, nem tud talpra állni addig, amíg élete tele van mocsarakkal” – figyelmeztetett Patrubány, utalva arra, hogy „130 éve a magyar állam hivatalosan értesítve van, hogy Petőfi Szibériában halt meg, és hallani sem akar róla”.

Szerinte az MVSZ meghatározta a nemzetet, megnevezte az ellenségeket, és megteremti a keretet a felemelkedéshez, amely felé az egyik lépés Petőfi eltemetése lehet, már egy éven belül. „A magyar az a nép, amely létrehozta a Szent Korona jogrendjén alapuló államot, most is ennek kereteibe kellene visszatérni. A magyarság sem szaporodni, sem gyarapodni nem fog, amíg nem állítja helyre az 1944-es német megszállással elvesztett jogfolytonosságot. A Szent Korona jogrendjének helyreállítása volt a Horthy-korszakban tapasztalt fejlődés titka, ezt egészítette ki akkor a Trianont előkészítő szabadkőművesség betiltása” – hangsúlyozta az előadó.