„Brassói születésű vagyok, ott végeztem erdészeti tanulmányaimat, s habár a tanult szakmámban nem dolgoztam soha, a tanultak révén megmaradt a természet szeretete. Amikor 2003-ban Csíkszeredába költöztünk, vásároltunk egy kis földet Csíkszentmártonban, amelyen burgonya és répa termesztésével próbálkoztunk. Mivel kis területen nem volt jövedelmező, kihasználva a tudásomat, 2012-ben ribizlit ültettünk a területre” – avatott be az előzményekbe Jánó Elemér. A Csíkszeredában élő gyümölcstermesztő hozzátette, négy éve negyven ár területen 1200 tő ribizlit telepítettek, amelyek azóta is szépen gyarapodnak.

A gyümölcsöst egyelőre nem tervezi bővíteni, mivel a ribizlis körüli teendőket szereti saját maga végezni. Mint mondta, ennél többet viszont egyedül nem tud karban tartani, hiszen sok törődést, rendszeres odafigyelést igényel a gondozása. Heti rendszerességgel jár a gyümölcsösbe, annak tisztán tartása, a bokrok nyesése, a gyökértörzs takargatása folyamatos munkát jelent – foglalta össze a tulajdonos.

Megtudtuk azt is, hogy már a második évben termést hoztak a tövek, így abból saját szükségletükre szörpöt, bort készítettek. Azt követően már a saját használatra szánt levek mellett értékesíteni is tudtak a termésből. Mivel termékeik kelendőek, ezért ügy döntöttek, érdemes lenne egy gépsorba fektetni a feldolgozáshoz, hiszen számításaik szerint 2015-re már 500 kilogramm gyümölcsre számítottak. Figyelembe véve, hogy a begyűjtött mennyiség évről évre növekedve elérheti az 1000-1200 kilogrammot is, korábban egy prést és egy darálót vásároltak. Tavaly márciusban pedig elhatározta, hogy a gyümölcsös mellé épült garázst átalakítja feldolgozó épületté.

Megvásárolta a pasztőrözéshez, csomagoláshoz szükséges további gépeket, tartályokat, így jelenleg egy teljes gépsor áll a rendelkezésére, amellyel alma-, murok-, cékla-, körte-, illetve ribizlilevet tud előállítani és ún. baginbox zacskókba vagy palackokba csomagolni. Továbbá kialakított egy megfelelő helyiséget a tároláshoz is – részletezte. Kifejtette azt is, hogy a gépsort nyári almával már kipróbálta, így az őszi gyümölcsszüret indulásával (szeptember közepétől) fogadni tudja a helyi és szomszédos települések gyümölcstermesztőit – időpontot egyeztetni a gazda Facebook-oldalán, valamint telefonon keresztül lehet. A feldolgozásért hasonló árat kér majd, mint a szomszédos települések kis üzemei. Amennyiben megfelelő lesz az érdeklődés, jelenlegi állása helyett teljes munkaidőben a gyümölcsfeldolgozással foglalkozna.

Mivel a pasztörizáló gép teljesítménye 300 liter/óra, a présé viszont annak fele, így közelebbről vásárolnia kell egy másik prést is. Amennyiben van rá igény, és elő akarja állítani a napi maximális mennyiséget, ahhoz három-négy segítséget is alkalmaznia kell. Idén kezdetben azonban csak ketten végzik a feldolgozó körüli teendőket, felmérik a keresletet – vázolta a lehetséges további fejleményeket a gazda. Hosszabb távú terveivel kapcsolatban még beszámolt arról is, hogy szeretne pályázati úton egy magozó gépet venni, amely a legnagyobb magos gyümölcstől (barack) a legkisebbig (ribizli) használható lenne.   

Meglátása szerint egyre nyitottabbá válnak az emberek a természetes gyümölcslevek fogyasztása iránt – egyaránt a városiak és a vidékiek. Ezt bizonyítják az utóbbi években elindult és jól működő csíkszéki feldolgozók. Saját célja ugyanakkor, hogy tiszta üzemükben, a fehér köpenyben, gumikesztyűvel dolgozók megfelelő minőségű gyümölcslevet állítsanak elő, hogy az emberek gondolkodás nélkül ott hagyhassák termésüket és később is szívesen térjenek vissza hozzájuk.