A helyi plébános támogatásával működik a gyimesközéploki egyházi kórus, amelynek jelenleg 26 tagja van. A karvezető, Balla László szerint az egyházi kórusok találkozója arra készteti a kórustagokat és -vezetőket, hogy még több erőfeszítést tegyenek a szent zene ilyesfajta szolgálatáért. Sorozatot indítunk a csíkszéki egyházi kórusok bemutatásával.
2017. január 11., 11:342017. január 11., 11:34
A gyimesközéploki egyházi kórus a Bűnbánó Mária Magdolna Kórus nevet viseli, az egyházközség védőszentje után – tudtuk meg Balla Lászlótól. A helyi kántor hozzátette, „mivel Mária Magdolna nagyon ritka elnevezés az egyházmegyében, nem gondolkodtunk azon, hogy más nevet válasszunk”.
Kórustalálkozók ereje
A kórusvezető 2009-ben lett az egyházközség kántora, akkor vette át a kórus vezetését is. Elődje, Szentes László kántor vezette addig a kórust, tudomása szerint a kórus alapítása is az ő nevéhez fűződik. Kiemelte, a térség kórusmozgalmát nagyban segítette, és segíti a minden évben megrendezett egyházi kórusok találkozója. Ez minden egyházi kórus életében kiemelkedő esemény. „Bár a kezdeteknél nem voltam jelen, úgy gondolom, sokat segít a közösségé formálódásban, a tudatos kórusépítés folyamatában az, hogy láthatjuk más kórusok munkáját. A kötetlen beszélgetések révén pedig betekinthetünk egymás munkájába is. Nem utolsó sorban, látva és hallva a sok kiváló kórus éneklését, munkájának eredményét, arra késztet bennünket, kórustagokat és vezetőket, hogy még több erőfeszítést tegyünk a szent zene ilyesfajta szolgálatáért” – fejtegette a karvezető.
Változó létszám
Mint megtudtuk, a kórus létszáma folyamatosan változik, 25–35 tag között mozog. A kórusba a fiatalok 15–16 éves korukban kerülnek be. A jó hangú gyermekeket már az iskolás éveik alatt figyelemmel kísérik és meghívják a felnőtt énekkarba. Sajnos a középiskola elvégzése után nagy részük el is hagyja az énekkart, hiszen egyetemi tanulmányaik vagy más elfoglaltságaik nem teszik lehetővé a próbákon való részvételt. Emellett a tagok száma a fiatalok megélhetési, itthon maradási nehézségeinek függvényében is alakul, hiszen sokan külföldre mennek dolgozni a jobb megélhetés reményében. Természetesen vannak olyanok is, akik idős koruk miatt nem tudnak részt venni a kórus életében – részletezte Balla László. Megjegyezte, olyan eset is történt, hogy valaki az egyetem elvégzése után hazaköltözött, és ismét csatlakozott a kórushoz. Tulajdonképpen van egy alapcsapat, amely évek óta töretlenül részt vesz a kórus munkájában, és vannak, akik rövidebb, hosszabb ideig csatlakoznak hozzájuk.
Huszonhatan az énekkarban
Jelenleg huszonhatan vesznek részt az énekkar munkájában, a tagok életkora 16 és 70 év között változik. A próbák hetente, péntekenként zajlanak, általában szeptembertől májusig. A templom védőszentjének búcsúján, július 22-én még énekelnek az ünnepi szentmisén, azt követően pedig nyári szünetre mennek – számolt be a kántor. Elmondása szerint a nagyobb ünnepek, fellépések előtt naponta tartanak szólampróbákat, pénteken pedig összpróbát.
Szebbé tett ünnepek
„A kórus elsődleges és legfontosabb célja az egyházközség ünnepeinek szebbé tétele. Ennek elérése érdekében pedig minden nagyobb egyházi ünnepen énekel a kar. Elsősorban nem a kórusművekre helyezzük a hangsúlyt – habár természetesen arra is törekszünk –, hanem sokkal inkább az előírt liturgikus énekek, introitusok, communiók, zsoltárok, ordináriumok, népénekek szakszerű előadására” – avatott be a karvezető. Továbbá minden évben igyekeznek legjobb tudásuk szerint felkészülni a megrendezendő kórustalálkozóra. Ezenkívül ahová meghívást kapnak, oda szívesen el is mennek, így a kórus énekelt többek között Zabolán, de karácsonyi koncerten is.
Adventi időszak
Arra is kitért a kántor, hogy a kórus életében kiemelkedő időszak az advent. Egy, a gyulafehérvári iskolás évekből megőrzött és már Gyimesközéplokon is hagyománnyá vált szokás, hogy az első hajnali szentmise előtt a kórus a Rorate coeli de super kezdetű kórusművel köszönti a plébánián a lelki atyát, akinek jóvoltából, mindig egy közös reggeli követi a hajnali szentmisét – ez az úgynevezett kolbászevés. Emellett az adventi időszakban minden szombaton a plébánia előtti téren egy kisebb gyertyagyújtási ünnepséget tartanak, annak folytatásaként pedig a kórus elénekli a zsolozsmából az esti dicséretet. Ez a fajta lelki felkészülés a szent ünnepekre, egyik legkiemelkedőbb lelki élménye a kórusnak a liturgikus év folyamán – szögezte le.
Egyetlen támogató a plébános
Balla László beismerte, kórusuk kiemelt és gyakorlatilag egyetlen támogatója Bodó György plébános, aki mind anyagilag, mind erkölcsileg a kórus mellett áll. Ő biztosítja a kották sokszorosítását, a próbatermet, a próbák szünetében pedig mindig megvendégeli a kórustagokat egy forró itallal vagy éppen egy pohár borral. Rendszeresen érdeklődik a kórus problémái iránt, sőt ha szükséges, biztatja a tagokat a próbákon való részvételre is. Mindemellett a kórus rendelkezésére bocsájtja saját autóját, segítve a próbákra való eljutást. A kórusnak van saját fellépő ruhája is, amit szintén Bodó György plébános nagylelkűségének köszönhetnek. A kántor kiemelte, minden eszköz és feltétel biztosítva van számukra a fejlődéshez, a megfelelő munka elvégzésére, így csak a próbákon való rendszeres részvétel lehet akadály az előrehaladásukban.
Az énekkar tagjai
Tenor: László Miklós Jeremiás, Szentes László, Antal Tibor, Baliga András. Basszus: Baliga Béla, Suciu Tibor, ifj. Szentes László, Szőcs István, Molnár Fülöp. Alt: Mihók Edit, Jánó Erzsébet, Tankó Erzsébet, Bukuri Julianna, Balázs Mária, Jánó Csenge. Szoprán: Tankó Tímea, Gyimesvölgyi Klára, Molnár Magdolna, Antal Mónika, Főcze Tímea, Mihók Ibolya, Virág Bernadett, Virág Enikő, Jánó Ágnes, Tímár Kinga, Erős Barbara.
Több mint negyven éven keresztül Moldvában töltötte nyári szabadságait, vissza-visszatért Magyarországról csángó barátaihoz, szokásvilágukat kutatta, a lelkükig ért el. A számos díjjal elismert néprajzkutató tíz éve Gyimesközéplokot választotta otthonául.
Az 1848-as forradalom és szabadságharc kiemelkedő alakjaként Gál Sándor nevét szokás emlegetni. Szülőfaluja, a csíkszentgyörgyi közösség az elmúlt években több előrelépést is tett emlékének és munkásságánk megőrzésében.
A ballagás dátuma körül kialakult helyzet ugyanis nem a betegség maga, hanem egy kitüremkedő szimptómája egy komplex folyamatnak – állítja a szerkesztőségünknek eljuttatott véleménycikkében a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium egykori diákja.
Két hete, hogy kénytelenek voltak felfüggeszteni a csíkszeredai ideiglenes távolsági buszállomás működését egy bírósági ítélet nyomán, akkor elszállították az információs irodaként, és váróteremként működő konténereket.
Az öreg, kihalt fákban is megannyi lehetőség rejlik még – erre hívja fel a figyelmet a Projekt Bag Egyesület és a Sapientia EMTE csíkszeredai karának eseménye, amelyet hétfőn tartanak Csíkszeredában.
Megcsúszott és lesodródott az úttestről egy Kománfalva és Csíkszereda útvonalon közlekedő pótkocsis teherautó kedden Gyimesközéplokon, a 12A jelzésű országúton – tájékoztat a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóosztálya.
Átfogó közúti ellenőrzést végeztek Hargita megyében a rendőrök pénteken, ezúttal a tömegközlekedési járművek voltak az akció célkeresztjében. Kimagasló kihágást nem tapasztaltak.
A csíkszeredai városkasszába tavaly összesen 22,6 millió lej folyt be a helyi adókból és illetékekből. A több mint 54 ezer befizetés java része, hozzávetőleg 37 ezer ügylet készpénzben történt.
Egy turnéfilmmel és egy előadással készül a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes január folyamán: először az együttes dubaji világkiállításon készített Sivatagi álom című filmje lesz megtekinthető.
Készülnek Csíkszereda általános városrendezési tervének (PUG) frissítésére, amelyhez január 30-ig várják a lakók javaslatait – ez az első lépés a témában zajló közvita során. A város nemsokára kiírja a közbeszerzést a dokumentáció naprakésszé tételére.
szóljon hozzá!