Konkrétabb, áttekinthetőbb és nem utolsósorban a mai törvényeknek megfelelő legeltetési szabályzatot kell kidolgozni, a folyamat már korábban elkezdődött – tájékoztatott az előzményekről Fodor Levente állatorvos, a Taplocza Érdekvédelmi Szövetség tagja. Mint fogalmazott, ennek érdekében már korábban egyeztetéseket kezdeményeztek a polgármesteri hivatallal. Végül az a döntés született, hogy egy öttagú bizottság dolgozza ki az új szabályzatot, amely elfogadásra az önkormányzati testület asztalára kerül majd. „A bizottságot én vezetem, tagjai Csilip András és Antal Csaba taplocai állattartók, Benkő Csaba a városháza részéről, illetve András Hunor Jenő, az RMDSZ Taploca körzeti felelőse” – említette Fodor.

Példát vesznek Felcsíkról

Fodor kifejtette, az új szabályzat kidolgozása során figyelembe vették az érvényben levő legeltetési törvényt, illetve a Felcsík Kistérségi Társulás által kidolgozott és tavaly már gyakorlatba ültetett legeltetési szabályzót. Az illetékes elmondta, a tervezet egyik legfontosabb előírása, hogy a Csíkszereda adminisztratív területén található kaszálókon és szántóföldeken szigorúan tilos a legeltetés. Ez alól lehetnek kivételek, de azok kizárólag az említett bizottság jóváhagyásával érvényesek, és csak május elsejéig. Szintén újdonságnak számít, hogy legeltetést csak szervezett formában lehet folytatni, amihez ki kell váltani az engedélyt a városházán. A legeltetési engedély megszerzéséhez egy sor követelménynek kell megfelelni, többek között ezer lejes garanciapénzt is be kell fizetnie az érintettnek az említett érdekvédelmi egyesülethez, illetve a legelő tulajdonjogáról is fel kell mutatni az iratokat, esetenként a bérleti szerződést. A legeltetésben a helyi gazdák élveznek elsőbbséget.

Behajtják a szabadon hagyott állatokat

Az illetékes elmondása szerint a legeltetési idény hivatalosan május elsején kezdődik és szeptember végéig tart. A kaszálókon és más füves területeken szabadon hagyott állatokat bárki behajthatja az erre a célra kijelölt helyre. Az állat azonosítása után a gazdának 48 óra áll rendelkezésére, hogy kiváltsa jószágát, ellenkező esetben az levágásra kerülhet. Az állatok vonulását csupán annyiban szabályozzák, hogy például a taplocai csordagyűjtőig vezetni kell az állatot, és a közutat csak fél sávon szabad elfoglalni. Nem mellékes, hogy a szabályzó be nem tartása jelentős bírságot von maga után. 

A Nagyrét helyzetéről is szó esett

A fórumon elhangzott, az elmúlt évekhez képest igen rossz állapotban van a vasút melletti, Nagyrétként ismert legelős terület. Mint kiderült, az évekkel ezelőtti kétszáz hektáros területből mára csak kilencvenkét hektár maradt, ami most legtöbb 1,3 számosállatot bír meg. Az is elhangzott, az évek során a beszedett fűbérből nem sokat fordítottak vissza az illetékesek az említett terület fenntartására. A Nagyrét tulajdonjoga sem rendezett, ezen a téren mihamarabb kellene lépni, hiszen emiatt eddig nem lehetett kérni a területalapú támogatást erre a legelőre, ami nagy bevételi kiesést jelentett a taplocai gazdáknak. A fórumon kisebb vitát váltott ki a juhnyájak legeltetése az erdőalji területeken, a jelenlevők nem jutottak dűlőre ebben a kérdésben.

A nyilvántartások szerint Taplocán jelenleg 38 a szarvasmarhatartó gazdák száma: közel 140 állattal, illetve közel félszáz a juhtartóké, utóbbiak birtokában hozzávetőlegesen nyolcszáz jószág van. Szintén ehhez a városrészhez tartozó Erdőalján tíz gazda közel 140 szarvasmarhát és ötven juhot birtokol.