A zenekar két alapító tagja, Kovács László és Adorján Csaba mesélt a kezdetekről.

A Csíki Kamarazenekar 2001-ben alakult zeneszakos egyetemi hallgatókból és lelkes, fiatal hangszertanárokból. Az első koncert még saját erőből jött létre Szőnyi Zoltán marosvásárhelyi karmester vezényletével.

„Kilencvenben indult a művészeti iskola, Kovács Laciék voltak az első generáció, mi a második, akik ott végeztünk zeneszakon. És ez a társaság, amiután elvégezte az egyetemet, visszajött Csíkba. És felvetődött egy zenekar ötlete, mert nem volt korábban ilyen fajta kezdeményezés itt. Egyszerűen akartunk valamit csinálni” – emlékezett vissza Adorján Csaba. „A rendszerváltás után ritkán volt zenekari hangverseny Csíkszeredában, megszűnt a filharmóniáknak az idelátogatása, szinte tíz évig volt egy vákuum ilyen téren” – fűzte hozzá Kovács László.

A zenekari koncertek fogadtatása már az elején jó volt, és ez azóta is így van. Szinte mindig telt házas koncerteket adnak. „Van egy bizonyos réteg Csíkszeredában, akire mindig lehet számítani. Kétszáz-kétszázötven ember rendszeresen bejön a koncertjeinkre. A Csíki Mozi ilyen szempontból is – és akusztikailag is – ideális hely koncertezni” – mutatott rá Adorján. ,

Az évek folyamán a Csíki Kamarazenekar komoly résztvevőjévé vált Székelyföld kulturális életének. A klasszikus repertoár mellett a Csíkszeredai Régizene Fesztiválon a Csíki Kamarazenekar tagjai historikus barokkzenekari projektben is részt vesznek korabeli hangszertípusokkal, valamint korabeli hangolásban, de ugyanakkor más zenei stílusok fele is nyitottak.

A zenekar tagjai elmondták, már eleitől fogva segítette őket a városvezetés, év elején benyújtanak egy tervezetet – hat-hét hangversenyt tervezve – és kapnak egy bizonyos összeget, amiből egész évben gazdálkodhatnak. Ugyanakkor jó kapcsolatban vannak a megyei tanáccsal is. A zenekar alapját a vonósok teszik ki, vendégfellépőként szoktak fúvósokat is hívni.

A zenekari életről érdeklődve elmondták, a szervezés emészti fel sok energiájukat. Magához a munkafolyamathoz, ami a szakmai felét illeti, hozzá vannak szokva. Egy-egy koncert előtt három-négy napig délelőtt és délután is próbálnak. Az évadot úgy próbálják összeállítani, hogy mindenik koncert különleges legyen. Közönségbarát is legyen, és egyben stílusokban változatos.

„Sokat változott az életvitele a társaságnak, pont abból kifolyólag, hogy amikor elkezdtük, mindenki frissen végzett volt, természetes volt, hogy megváltjuk a világot. A lelkesedés, a lendület nem változott, de átrendeződött az életünk azáltal, hogy családot alapítottunk, a prioritások mások. Nem minden áron akarja az ember a művészetével megváltani a világot” – fogalmazott Adorján.

Kovács László rámutatott, úgy látják, hogy mindenféle szempontból megérett az idő arra, hogy az intézményesedés útjára lépjenek a közeljövőben, hisz így tudják megtartani a jó szakembereket. „Nagyon fontos a zenekarban, hogy egyetértés legyen. Az a különbség a Csíki Kamarazenekar és más szimfonikus zenekarok között, hogy szakmailag rendben vannak, de emberileg nem mindig van egyetértés. Ismerünk filharmóniákat, ahol elég komoly viszálykodás van. Mi arra törekszünk, hogy ha összeülünk, akkor legyen jó hangulat. Ez is szempont a szakmaiságon kívül” – magyarázta Kovács. Adorján hozzátette: „egy zenekar megszólal így is, úgy is, az a plusz, hogy van benne élet, lélek.”

Városnapi hangverseny

A Csíki Kamarazenekar műsorán ezúttal W. A.  Mozart:  Don Giovanni nyitány, P. I. Csajkovszkij: D-dúr hegedűverseny, op.35., L. van Beethoven: III. Esz-dúr, Eroica szimfónia, op.55. szerepel. Karmester Paul Mann (Anglia),  szólista Arthur Kaganowszky (USA). „Minden évben a városnapi hangverseny a legfontosabb koncertünk. Most a vonóskart bővítettük ki, mert átlagban húsz tagú szokott lenni, most harmincan lesznek, és ehhez jönnek még a fúvósok. Csajkovszkij egyik legimpozánsabb hegedűversenyét játsszuk. A mostani szólista és a karmester pedig világszínvonalú zenész. Ilyen szempontból is nagyon különleges koncert lesz” – ajánlja Kovács László.