„Annak idején 1605 hektár területtel rendelkezett a csíkrákosi közbirtokosság, amelyet 1948-ban államosítottak. Eszerint próbáltuk visszakérni a területeinket, de még a mai napig sincs visszarendeződve. Még mindig hiányzik 119 hektár, per van most is ez ügyben” – tudtuk meg Sárosi Bélától, aki az újraalakulástól, tehát 2000-től volt elnöke a közbirtokosságnak. Néhány hónapja Tamás Lajos tölti be ezt a tisztséget.

A tagok fele nincs a faluban

A Pogányvár Közbirtokosságnak 405 tagja van, a tagok többsége nem a faluban él. Ez főként a gyűlések alkalmával, a fontosabb döntések megszavazásánál probléma. „Őseinktől örököltük a jogokat, inkább nagyapáinktól, mint apáinktól. A tagság legalább fele elszármazott innen: Csíkszeredában, Marosvásárhelyen, Kolozsváron, Bukarestben és Magyarországon élnek. Az alapszabályzat értelmében ahhoz, hogy a közgyűlések szavazatképesek legyenek, a tagság összlétszámának bizonyos határozatok meghozatalához a 75 százaléka vagy adott esetben az 50 százaléka szükséges. Nagyon nehezen lehet még az ötven százalékot is elérni, kemény mozgósítások vannak gyűlések előtt. Nehezen gyűl össze a választási kvórum, sok esetben azzal magyarázzák, hogy nekik így is jó, azért maradnak otthon. Mások azt mondják, megutálták a sok gyűlést, azért nem jönnek, lesz, ahogy lesz” – mutatott rá Sárosi.

A vezetőtanács

A vezetőtanács öt tagból áll: elnök, alelnök, titkár, pénztáros és erdőgazda. Vezetőtanácsot háromévente választanak. „Az alapszabályzat a régi gerincére volt megcsinálva az újraalakuláskor, de próbáltuk az akkori viszonyokhoz is igazítani. Mi három évre szabtuk meg egy vezetőtanács működését. Az ellenőrző bizottság négytagú, de tulajdonképpen ketten vannak.”

Száz lej osztalék

Itt egy jog fél hektárt jelent, ez legelőt és erdőt is magába foglal. Örökölni csak úgy lehet, ha a jogtulajdonos elhunyt. „Ez a régi szabály szerint van. Én a koromnál fogva is a konzervatívabb álláspontot képviseltem mindig, mert őseink nem véletlenül alakították így. Egy vagyont összetartani általában úgy lehet, hogyha az egységet valamilyenképpen megtartjuk. Ha szabad adásvétel lett volna, adományozás, akkor már rég nem lenne közbirtokosság, vagy ha létezne is, semmiképp nem ilyen formában. Őseink a gyökerekhez nagyon szorosan ragaszkodtak, és a közbirtokosság léte most is ettől függ. Így is vannak olyan tagok, akiknek fogalmuk sincs, hogy mi a közbirtokosság. De azért a szülőkön, ősökön keresztül idekötődnek. Sokan vannak a fiatalok közül, akik mondják, hogy jó volna megváltoztatni az alapszabályzatot, hogy még a tag éltében rendelkezhessen a fiatal generáció a családon belül a joggal. Amíg én voltam a közbirtokosság elnöke, addig én nagyon ragaszkodtam ahhoz, hogy ezen ne változtassunk” – hangsúlyozta a volt elnök. Tamás Lajos is ezen az állásponton van: „Ami jó, azt nem szeretnénk elrontani.”

A Pogányvár Közbirtokosságnál összesen 2755 jog van, 39 a legtöbb jog, amit egy tag birtokol. Egy tag nem birtokolhatja az össztulajdonnak a több mint öt százalékát. Amint azt a volt és jelenlegi elnök is elmondta, annak idején az ősök is vigyáztak arra, hogy ne csoportosulhasson a vagyon tehetősebb kezekbe, akik a szegényebb réteget kisemmizik. Ugyanez érvényes a közgyűléseken a jogok képviseletére is. Egy tag nem vállalhatja magára a jogok több mint öt százalékát képviselőként. Legutóbb száz lej osztalékot fizettek a tagoknak jogonként. Az osztalékot a fa piaci árához mérik.  

Kevés az adásvétel

A közbirtokosság újraalakulásától csupán 1-2 adásvétel történt, természetesen csak a közbirtokosságon belül. „Most volt egy konkrét esetünk: egy tag 1000 lejért vásárolt jogot egy másik tagtól. De az alapszabály szerint ki kellett volna függeszteni, hogy ki igényli. Ezt ők kikerülték és közjegyző által átírták. Eddig akik vásároltak, a titkárságon kérést tettek le, foglalót, ha több volt az igénylő, oszlott több felé a jog. Most még nem tudjuk, mi legyen ezzel az esettel” – vázolta fel Tamás Lajos. Sárosi Béla hozzátette: „Az alapszabályzatban az adásvétel procedúrája is rögzítve van, nem csak az, hogy kitől kinek történhetik a csere. Tulajdonképpen a közbirtokosság vezetőtanácsa csinálja meg a vásárt. Nem úgy történik, mint más javakkal, hogy két fél megegyezik és közjegyzőnél hitelesítik. Ez sem hiába van így. Okosan gondolkodtak őseink, sok tapasztalat után jöttek rá egy olyan módszerre ezen belül is, ami bevált. És szerintünk ez még most is működik.”

Biztonságosabb az erdőn a fa

A Hargitán találhatók a Pogányvár Közbirtokosság területei, határosan Madéfalva, Kápolnás, Szentegyháza, Madaras, Göröcsfalva területeivel. A legidősebb erdőjük 120 éves. „Amióta területalapú támogatáshoz jut a közbirtokosság a legelős területei után, azóta nincs erdőkitermelés nálunk. Úgy tartottuk helyesebbnek, hogy biztonságosabb az erdőn a fa, mint a bankban a pénz. Úgy is néz ki, hogy beigazolódik ez lassan, mert a fa értéke ível felfelé. Körülbelül tíz éve nem termeltünk ki élő erdőt. Sajnos évente így is kényszerítve vagyunk a betegállomány kitermelésére. Van egy hely az erdőnkben, ahol kártevő rovarok évente átlagban 150-200 köbméter fát pusztítanak el. Száradásnak indul a fa, és ki kell termeljük. Ezen felül még azt, amit a tagság kér tűzifának vagy építkezési célra” – magyarázta az erdők helyzetét Sárosi.

A közbirtokosság 559 hektár legelőjéből 414 alkalmas támogatásra. Mint mondták, a különbözet az APIA-s támogatásoknak nem tesz eleget, de nem azért, mert el van hanyagolva, hanem mert olyan igényes erdő telepedett rá, hogy inkább megőrzik.

Nulláról indultak

„Amikor újraindult a közbirtokosság, annyira a nulláról indultunk, hogy nem volt semmink. A törvény értelmében a polgármesteri hivatal kellett volna biztosítson egy székhelyet, ahová bejegyeztetjük magunkat és létezünk mint újraalakult intézmény. Még ahhoz sem jutottunk, mert nem volt, ahogy. Az egyház adott egy szobát, amelyben négy éven keresztül működtünk. A gyűléseket az önkormányzat kultúrtermében tartottuk. Utána telket vettünk, építettünk rá egy székházat. Hogy az ne legyen kihasználatlan, a felső szinten orvosi és fogorvosi rendelő van, alul pedig a gyűléstermünk és az irodáink. Aztán kocsit vásároltunk, hogy legyen, amivel mozogjunk” – emlékezett vissza a kezdetekre Sárosi Béla. 

Vályúrendszert építettek

A közbirtokosság, közösen a göröcsfalvi közbirtokossággal, a községnek ravatalozót építtetett, három évvel ezelőtt pedig egy fejőházat. A helyi kultúrházat az önkormányzattal közösen felújították és modernizálták. Jelenleg egy garázst építenek a tűzoltóautónak és egy tűzoltószertárt. A templomba kályhát szereltek, köztéri szobrot készíttettek, utakat javíttatnak, a temetőbe kivezették a vizet. Nagy megvalósításuknak tudják be, hogy a legelős területükön vályúrendszert tudtak kiépíteni. „A legelős területünk két patakhatár között van. A közte levő terület helyenként 6-8 kilométer távolság, és eközben csak esős nyarakon van elfogadható mennyiségben a legelő állatoknak víz. Az egyik határpatakból, a Várpatakából vettünk ki vizet, és négy vályúrendszert csináltunk másfél kilométeres távolságokra, ami megoldotta a nyáj legeltetésénél az itatást. Ez nagy teljesítmény, mert évszázados problémája volt a falunak.”

Segítik a rászorulókat

A közbirtokosság támogatja a faluban zajló kulturális programokat, az iskolát, évente minden osztályban megjutalmazza a legjobb tanulót. Az is tervükben van, hogy egy-két rászoruló tehetséges iskolás gyermeket támogassanak, de még ez idáig vagy nem igényelték, vagy nem érdemelték meg. Az iskolának bútorzatot, labort szereltek fel, körbekerítették az óvodát és az iskolát.

„Mindig támogattuk a rászorult tagságot és a faluban élőket. Tűzesetnél újraépítkezésre, temetkezések alkalmából minden közbirtokossági tag elhalálozásánál hatszáz lejt szavaztunk meg, ez a minimális, de egy szerényebb temetésre elég. Betegek kezelésére is juttatunk, ahol a család költségvetése nem futja. Elég nemes szerepe volt régebb is a közbirtokosságnak, a rászorulókon segítettek. Őseink is ezt tették, mi is ezt tesszük: kulturális intézményeinket, tanintézményeinket, egyházi intézményeinket segítünk.”

A falu hangja:
Keresztes Melinda: Nekem Rákoson nincs jogom, a közbirtokossághoz nincs közöm. De annyit láttam, hogy építettek egy tejházat, hogy az működőképes-e, nem tudok semmit róla. Igazából nincs semmi problémám velük. Mindenképp tevékenykednek, lent építettek közbirtokossági házat.
Biró József: Nem sokat tevékenykednek.
Fodor Sándor: Mindig a nehezebb felét vállalják fel a dolgoknak, s őszintén mellette állnak. Gyűléselnek, megegyeznek, hogy mi lenne jó. Én nem vagyok tag, de hallatszik s látszik is, hogy próbálnak mindenfélét. Nagyon melléje állnak a községnek, úgy tevékenykednek, hogy jó legyen.
Fodor Endre: Jó a tevékenységük. Az erdőt se igen viszik mostanában, nincsenek lopások. Javítgatják az utakat. Csinálják. Van, aki nincs megelégedve, de ez van.