Székelyföldi újságokban – többek között a Csíki Hírlapban – és internetes oldalakon is hirdették, hogy takarító munkára 20 és 40 év közötti nőket keresnek Erbílbe. Az ajánlat szerint kiutazást, szállást és hat hónapos munkaszerződést biztosítanak, illetve 700 és 1000 dollár közötti fizetést. A megadott telefonszámokon érdeklődtünk a munkalehetőségről, illetve arra is kíváncsiak voltunk, hányan vállalják, hogy arab országban, a háborús övezet közelében dolgozzanak.

Nem szerepel Irak a hirdetésben

„Sokan érdeklődtek már a munkaajánlat iránt. Ellentétben más szezonális külföldi munkákkal, az erbíli munkára a szerződés hat hónapra szól, ez sokaknak jobban megfelel, mint a rövidebb határidejű munkák. De azt is tudni kell, hogy bármikor hazajöhet az, aki nem elégedett” – részletezte a Csíki Hírlap hirdetése kapcsán telefonon keresztül a nevét nem vállaló hölgy. Tőle tudtuk meg, hogy a korábbi években is sokan kiutaztak Irakba dolgozni, Gyergyószentmiklósról például több mint százan vállaltak ott munkát. Csíkszeredában a napokban megjelent hirdetés után pedig már tízen is érdeklődtek.

„Szándékosan nem írtuk ki a hirdetésbe, hogy Irak, mert akkor kevesebben jelentkeznének” – magyarázta a „diszpécser”. Arra a kérdésre, hogy mennyire biztonságos Erbílben dolgozni, azt felelte, hogy a munkásokat külön telephelyre viszik, ahol vigyáznak a biztonságukra. „Valamivel nagyobb a veszély, mint az európai országokban, de eddig nem volt semmilyen probléma a munkavállalókkal, többnyire békés övezet Erbíl” – mondta. Azt is hozzátette, hogy mindenki saját felelősségére utazik ki.

Irakról a tévéhírekben

„Sokan a tévéhíradókból szűrnek le téves vagy kevésbé téves információkat Irakról, de az én személyes tapasztalatom az, hogy Erbílben nagyon vendégszeretők az emberek, én is jártam kint, és az édesanyám már régóta ott dolgozik” – mesélte el egy másik, szintén neve elhallgatását kérő hölgy, akinek telefonszámát egy hasonló álláshirdetésből kerestük ki. Mint tőle megtudtuk, naponta húsznál is többen felhívják, érdeklődve az iraki munka iránt. Az utazáshoz útlevél kell, a repülőjegyet, a szállást, az egészségügyi vizsgálatot biztosítják, fizetésként 750 dollárt kínálnak – sorolta. Hozzátette: általában amerikai olajipari vállalatoknál tudják elhelyezni a munkavállalókat. Nemcsak takarító személyzetet, hanem sofőröket és építkezésben jártas embereket is keresnek.

Közvetett munkaközvetítés

Korábban az egykori magyarországi Toifor Hungary Kft. ( jelenlegi nevén a Xeless Kft.) közvetítette a székelyföldi munkaerőt Irakba, főként amerikai katonai bázisokon végeztek takarítást a 2000-es években, az iraki háború idején. Egy évvel ezelőtt megszűnt romániai irodájuk. Győry Judittól, a cég munkatársától tudjuk, hogy jelenleg is van kapcsolattartójuk Irakban, aki továbbra is toboroz munkaerőt Székelyföldről. „Segítünk a jelentkezők kiutaztatásában, de nem tartjuk közvetlenül a kapcsolatot a munkavállalókkal, számukra a szállást és egyéb szolgáltatást a foglalkoztató cég intézi” – mondta Győry.

Erbílbe saját szakállra

Csütörtök este érkezhetett meg Erbílbe az a két csíkszeredai fiatal, akik saját szakállra, saját zsebből utaztak ki az észak-iraki nagyvárosba. „Gipszkartonozni megyünk ki, havi 1600 dollárt ígértek a munkánkért” – osztotta meg lapunkkal az egyik csíki fiatal. Arra a kérdésre, hogy miért vállalnak messzi idegen országban munkát, azt felelte, hogy itthon a tél beálltával az építkezésben dolgozók közül sokan munka nélkül maradnak, ezért jól jönnek a külföldi pénzkereseti lehetőségek.

Korábbi tapasztalatok Irakban

Névtelenül nyilatkozott portálunknak az a csíkszeredai idős férfi, aki érdeklődésünkre elmondta, hogy Irak fővárosában, a bagdadi amerikai katonai bázison dolgozott több mint három és fél évet. Átlagban kétezer dollárt keresett havonta, de ezzel együtt veszélyeket is rejtett magában a munka. „Néha belőttek a bázisra, és ha a telephelyen kívülre kellett mennünk, akkor fegyveres katonák kísértek ki” – mesélte.

Amit Erbílről tudni kell

Erbíl város 2003 óta Irak autonóm területének, az Iraki Kurdisztánnak a fővárosa, Irak északi felében található. Az iraki háború után a kurdok átvették az ellenőrzést, és létrehozták az Iraki Kurdisztánt, saját elnökkel, parlamenttel, kormánnyal és hadsereggel. „A gazdaság a kőolaj kitermelésére épül. Kirkuk városa a környékén lévő olajmezők miatt fontos, de a helyi szunnita arabok és kurdok között jelentős etnikai feszültség is van” – írja a Wikipédia. 2014-ben az Iraki Kurdisztán vezetője, Maszúd Barzáni felkérte a parlamentet, hogy készítse elő a terület függetlenségi népszavazását.