A Hargita megyei önkormányzat elnöke hétfői sajtótájékoztatóján elmondta, azért van erre szükség, mert a megyében európai uniós támogatással elkezdődött víz- és csatornarendszer-fejlesztés további településekre is kiterjedhet. Egyrészt a becsültnél alacsonyabb árakon történő kivitelezések nyomán több mint 15 millió eurós összeget takarított meg a Harvíz Rt., másrészt további lehetőség van uniós támogatások igénybevételére. Mivel a támogatások felhasználásának határideje 2015 vége, ezért mielőbb arról kell dönteniük a települések önkormányzatainak, hogy csatlakoznak vagy nem a fejlesztési társuláshoz, és igénybe veszik az uniós finanszírozást, vagy más módon próbálnak fejleszteni.

Előnyök és hátrányok

A csatlakozás előnye a víz- és csatornahálózatok teljes kiépítése, amelyhez a megye településeinek összesen még 200 millió euróra lenne szükségük, hátránya viszont a kisebb hálózatokkal szemben a térségi szolgáltató által alkalmazott egységes árpolitika, amely további árnövekedést irányoz elő.

Borboly jelezte, március elején levélben tájékoztatták erről a lehetőségről a településeket, de egyértelmű válaszokat nem kaptak. „Nem akarunk senkit semmire kötelezni, csak azt kérjük, hozzanak döntést” – mondta az elnök, hozzátéve, a csatlakozást választó településekkel mihamarabb el kell kezdeni az együttműködést. Lehetséges új partnerként a Gyergyói-medencei községeket, Gyergyószentmiklóst, Maroshévízt, a Gyimes-völgyi településeket és Farkaslakát is említette. Elmondta, a megye egy másik vízszolgáltató létrehozását is tervezi, amely a kalákában épült vízhálózatok üzemeltetésében segítene.

Jelentősen elmaradva a vállalásoktól

Románia uniós csatlakozáskor történt kötelezettségvállalása szerint 2018 végéig kell biztosítani a teljes lakosság számára a vezetékes ivóvízzel történő ellátást, illetve a csatornázást, ezen a téren pedig jelentős elmaradások vannak – hangzott el. Hargita megyében a lakosság 55 százalékához jut el ivóvízvezeték, a csatornázás ennél is kisebb százalékban készült el. A Harvíz Rt. jelenleg 70 ezer fogyasztónak szolgáltat, ennél jóval több ügyfélre lenne szükség a gazdaságos üzemeltetéshez – közölte Borboly. Negatív példaként hangzott el a Hargita Víz Fejlesztési Egyesületből korábban kilépett Balánbánya helyzete, a város ellen a kilépés miatt perek vannak folyamatban, ugyanakkor további uniós támogatásokra sem számíthat.