„Két és fél óra tárgyalás után nem sokat oldottunk meg, de reméljük a következő egyeztetések eredményhez is vezetnek. A hosszú távú tervekről is beszéltünk, ezek egy következő beszélgetés tárgyát képezik” – így nyilatkozott a tárgyalásról Márton István. A megyei egyesület elnökétől megtudtuk, a találkozón – amelyre egyébként a Csíki Hírlap és a Székelyhon.ro újságíróját nem engedték be – a sepsiszentgyörgyi Covalact Rt., illetve a bukaresti főtulajdonos SigmaBleyzer befektetési alap igazgatója is részt vett, a gazdákat pedig az említett egyesület vezetősége és egy tejtermelő képviselte.

Az elhangzottakról Márton még annyit elmondott, a tejgyárnak eltökélt szándéka, hogy a leszállított tej minősége és mennyisége szerint fizesse a termelőket. Az is kiderült, hogy a felvásárlói ár tekintetében szó sincs 40-45 banis csökkentésekről, a változás minden esetben 8-15 bani között mozog. „Némileg közeledtek az álláspontok, de még több alkalommal le kell üljünk tárgyalni a feldolgozó képviselőivel” – értékelt szűkszavúan az egyesületi elnök.

Sok múlik a gazdákon

„Van lehetőség előrelépésre. A felvásárló egy úgynevezett rács alapján állapítja meg az árakat, ebben benne van a literenkénti 85 bani, de az 1,4 lejes ár is. Attól függően, hogy a gazdák meg tudják-e szervezni magukat úgy, hogy minél nagyobb mennyiséget tudjanak szolgáltatni” – nyilatkozta a találkozón szintén részt vevő Tánczos Barna. Az RMDSZ szenátora kiemelte, ahhoz, hogy a maximális árat megkapják a gazdák, meg kell szervezniük magukat, erre a legjobb megoldás az egyesületi csarnokok működtetése.

„Nem hiszem, hogy közép és hosszútávon jövője van az olyan típusú tejtermelésnek, ahol napi 5-10 liter tejet visz egy gazda a csarnokba. Nem akarom védeni a Covalactot, mert szerződéseikben van egy sor olyan előírás, melyeket nem tartok igazságosnak. De az sem életképes, amikor egy csarnokba naponta hetven liter tejet adnak le a gazdák” – jegyezte meg a politikus. Hozzátette, a környéken számos pozitív példa akad arra, hogy mennyivel előnyösebb egyesületen keresztül értékesíteni a tejet. „Hiszem azt, hogy az a kelepcében levő, a Covalact csarnokaiba tejet szállító mintegy ötszáz gazda, akiket a legfájdalmasabban érint ez a helyzet, tudnak előre lépni ebben a kérdésben és képesek felzárkózni a többiekhez a szerveződés tekintetében” – fejtette ki a szenátor.

Egyoldalúan módosított szerződés

A sepsiszentgyörgyi Covalact Rt. a tulajdonában levő csíkszeredai feldolgozón keresztül október végén levélben üzent a gazdáknak, hogy november elsejétől csökkenti a tejárat. Az intézkedés szerint a kistermelőknek, akik a feldolgozó által működtetett csarnokokba adják le a tejet, ezután legtöbb nyolcvanöt banit fizetnek egy literért, a nagytermelőknél esetében is átlagban 5-15 banival csökkentették a felvásárlói árat, a helyi szarvasmarha-tenyésztő egyesületek által fenntartott csarnokok esetében is az utóbbi csökkentés érvényesül. Ugyanakkor a mennyiség szempontjából is korlátokat szabtak meg: így például a nyáron felvásárolható mennyiség nem lehet több, mint a téli átlaghoz hozzáadott negyven százalék.

Tüntetést is kilátásba helyeztek

A szarvasmarhatartók megyei egyesülete, a kialakult helyzetre reagálva még a múlt héten beadványt fogalmazott meg, amelyet eljuttattak a Covalact sepsiszentgyörgyi és csíkszeredai kirendeltségéhez. Ebben többek között leírták, hogy a novembertől alkalmazott tejárak érdektelenné tehetik a gazdákat, ez pedig 1-2 éven belül az állatállomány csökkenéséhez vezet. Mint a beadványban rámutattak, a tejtermelőknek és a -feldolgozóknak együtt kell működniük, ezért arra kérték a vállalat vezetőségét, hogy egyeztessenek a szarvasmarhatartók egyesületének vezetőtanácsával. Amennyiben ez nem történt volna meg, tiltakozó megmozdulásokat szerveztek volna a tejbegyűjtő központok és azon nagyobb kereskedelmi egységek előtt, amelyekben Covalact-termékeket forgalmaznak.