„Általában optimista típus vagyok. Jön a tavasz, új mezőgazdasági év kezdődik új reményekkel” – fogalmazott Török Jenő. A Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője szerint azonban nem szabad elfelejteni, hogy az elmúlt hat hónap csapadék szempontjából nagyon száraz volt, a talajban még mindig jelentős a vízhiány. A szakember elmondta, az említett időszakban mindössze januárban volt a sok évi átlagnak megfelelő vízhozam, máskor ennek fele vagy még annyi sem. Decemberben és februárban például gyakorlatilag nem is volt csapadék.

Sokat érő tavaszi eső

Az igazgatóság vezetője szerint legjobbkor jöttek a márciusi esőzések. Az elmúlt időszakban a csapadékmennyiség elérte a négyzetméterenkénti 28 litert, ennek köszönhetően a parcellák állapota majdnem ideálisnak mondható a tavaszi munkálatok elvégzéséhez. „A mostani eső jó volt a talajfelszínnek, így jobban lehet dolgozni. Az őszi vetéseknek is nagyon jót tett. Megjegyzem, régen voltak ez utóbbiak ilyen szépek” – nyomatékosított Török. Elmondása szerint néhány hektáron már el is végezték a tavaszi búza, zab vetését, illetve pityókaültetés is volt már, több parcellán pedig zajlanak az előkészületek.

Továbbra is aggasztó vízhiány

A szakember beszélgetésünk során hangsúlyozta, továbbra is aggodalomra ad okot, hogy a talaj mélységében még mindig marad a szárazság. „A mezőgazdasági területek, és nem csak, ötször ennyi csapadékot is elviselnének. Még sok eső kellene ahhoz, hogy feltöltődjenek a talaj alsó rétegei” – jelentette ki Török.

Ki korán vet, aranyat lel

„Az vigasztal egy kicsit, hogy az eddigi tapasztalatok alapján a fél év szárazságot fél év csapadékos idő váltotta. Remélem, ezúttal is így lesz” – említette az igazgató. Kiemelte, ezzel szemben a meteorológiai előrejelzések áprilisra és májusra csapadékos, a nyári hónapokra viszont már száraz időjárást jósolnak. „Ha ez bekövetkezik, akkor jobban jár az, aki korábban kezdi a mezőgazdasági munkát, hiszen a tavaszi talajnedvességgel jobban tudnak fejlődni a növények. Aki azonban túlságosan megkésik a vetésekkel, amennyiben bekövetkezik a meteorológusok által megjósolt szárazság, valószínűleg gyengébb terméssel kell számoljon” – említette a szakember.

Véleménye szerint az sem jelent kockázatot, hogy a következő időszakban fagypont alatti hőmérsékletekre is lehet számítani. „Az elültetett pityókára kerül annyi föld, hogy az nem fagy hamar. A tavaszi búzával és zabbal nem lehet gond, ezeket amúgy is korán szokták vetni, úgymond hólével. A takarmánynövényeknek egy részét is el lehet vetni, ezekre sem jelent veszélyt a hideg. Talán a tavaszi árpa vetésével érdemes várni egy kicsit, mert ha kikel, és visszatér a hideg idő, akkor azt károsíthatja” – részletezte.

Újra tízezer hektár fölött a pityóka

Mint azt Töröktől megtudtuk, a megyében eddig mintegy 300 hektáron van burgonya ültetve, ugyanakkor 250 hektáron tavaszi búza, illetve 400 hektáron már a zab is a földbe került. „Jó hír, hogy úgy néz ki, megállt a csökkenése a burgonyaterületeknek. Ennek egyik jele, hogy a tavalyhoz képest sokkal jobban vásárolták a vetőmagot” – tájékoztatott az igazgató. Elmondása szerint ebből a szempontból tavaly volt a mélypont, hiszen a megyében először csökkent tízezer hektár alá a burgonyaterületek nagysága. „Most viszont úgy látszik, újra visszakerülünk tízezer hektár fölé. Tulajdonítható ez annak, hogy ezúttal jobb ára volt a burgonyának, így kedvet kaptak a gazdálkodók” – magyarázta.