Átszervezéssel zárták a múlt esztendőt, illetve kezdték az ideit a mezőgazdasági minisztériumban és az alárendelt intézményeiben. A változás érintette a mezőgazdasági igazgatóságokat is: a 2016-ból származó 157-es törvény és a 860-as kormányhatározat értelmében 2017-től már egy intézményként működnek a megyei mezőgazdasági igazgatóságok az – eddig a megyei önkormányzatok által működtett – agrárkamarákkal és – a mostanáig bukaresti irányítással külön osztályként működő – ellenőrző hivatallal. Az ezzel járó változásokról a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetőjét, Török Jenőt kérdeztük.

A mezőgazdasági igazgatóság országos szinten már több mint száz éve működő intézmény, amely korábban a teljes mezőgazdasági rendszert koordinálta. Többek között hozzá tartozott a növényvédelmi hivatal, a vetőmag felügyelőség, az állatnemesítő és szaporodásbiológiai hivatal, a gabonaértékesítő, a területnyilvántartási vállalat, így nagyszámú személyzettel is rendelkezett. Ez az állapot azonban nem tartott sokáig, elkezdődtek a fokozatos leépítések, majd a privatizáció, az új intézmények megjelenése (kifizetési ügynökségek) révén egyre csökkent a személyzet száma és feldarabolódtak a feladatkörök – emlékeztetett Török Jenő. Az intézményvezető meglátása szerint ez a visszafejlődés 2016-ra érte el a mélypontot, amikor nagyon kevés személyzettel – 11 szakemberrel – kellett boldogulniuk.

Mivel az összevonás révén 36-ra növekedett az alkalmazottaik száma, és tevékenységi körük is kibővült, az igazgató mindenképp előnyként tekint a változtatásra. Kitért arra is, hogy nem tartja jogosnak azokat a vélemények, amelyek szerint ez a lépés a centralizáció felé vezetne, hiszen az alkalmazottak munkavégzésének helye, valamint feladatköre továbbra is az eddigihez hasonló marad, sőt öt személy, aki eddig bukaresti irányítással dolgozott, mostantól a megyei igazgatósághoz tartozik. Közösen alkot tehát egységet az igazgatóság eddigi tizenegy alkalmazottja, az öt ellenőrző személy és az agrárkamara valamikori húsz munkatársa – tisztázta.

Mint mondta, a vezetőség felépítése négyes szerkezetű, az intézményvezetők már megkapták a kinevezésüket, az igazgatói tisztséget továbbra is Török Jenő tölti be, aligazgatónak Ábrahám Emmát – a megyei agrárkamara korábbi vezetőjét – nevezték ki, a két osztályvezetőt pedig a későbbiekben nevesítik meg.

Az igazgató leszögezte, idéntől legalább hat személyt szeretnének csak terepen foglalkoztatni, hogy térségenként legyen egy szakember, aki segítséget nyújthat a mezőgazdálkodóknak. Emellett az irodában dolgozók is aktívabb kapcsolatot tartanak majd fent a településekkel. Ennek szervezése jelenleg is zajlik. „Ha azt vesszük, hogy 26 ezer gazda kap mezőgazdasági támogatást Hargita megyében, és arra hat segítő szakembert tudunk biztosítani, akkor még így is közel 4500 személyt kell segítenie mindegyiküknek” – végzett egy gyors számítást.

További tervek között szerepel a más mezőgazdasági vonatkozású intézményekkel – kifizetési ügynökségekkel, növényvédelmi, állat-egészségügyi hivatallal – való kapcsolatuk fejlesztése, közös felkészítők szervezése. Mindenképp törekednek a tanácsadás fejlesztésére, emellett pedig egyszerűbb pályázatok megírásával is szeretnék segíteni a gazdákat. Folytatják az agrárkamara eddigi felnőttképzési tevékenységét, illetve a havi vásárok szervezésében is segítenek, de annak anyagi vonzatát nem tudják felvállalni, azt a megyei önkormányzat kell továbbra is rendezze.

Tervezik bemutató parcellák létesítését is, mindemellett pedig egy olyan adatbázist is létrehoznának, amelyben minden legalább 5 hektáron gazdálkodó és 5 szarvasmarhánál többet tartó gazda szerepelne. Ez utóbbi azért lenne fontos, hogy ismerjék azokat a gazdákat, akiknek elsődleges bevételi forrásuk a mezőgazdaság, így szükség esetén könnyebb lehet velük a kapcsolattartás – részletezte Török Jenő. Kifejtette, a régi igazgatósági feladatkör tulajdonképpen kibővült az agrárkamara tevékenységével, ezeket pedig úgy próbálják összehangolni, hogy az intézményük minél inkább gazdabarátibbá váljon.