Mintegy kétszáz diák és tanár sereglett össze péntek reggel Csíkszeredában a Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium kollégiumi dísztermébe A Magyar Nyelv Napjai nyitórendezvényén. Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége (AESZ), a Hargita Megyei Tanfelügyelőség és a gimnázium által szervezett rendezvénysorozat megnyitóján előbb Tamás Levente, a Segítő Mária Gimnázium igazgatója köszöntötte a vendégeket. Azt kívánta a diákoknak, hogy az anyanyelv megőrzése, ápolása iránti lelkesedésük majd nőjön elhívatottsággá.

Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere köszöntő beszédében kiemelte, naponta kell és fog kelleni harcolni továbbra is az anyanyelvért. Rámutatott, mivel számos téren csak román nyelvű szakmai képzés létezett korábban, a magyar szakmai nyelv teljesen lepusztult Erdélyben. A mérnökök, könyvelők, közéleti szereplők nyelvhasználatán is jól érződik ez és a polgármesteri hivatalban is naponta harcolni kell a román nyelvi beidegződések ellen – fejtette ki a polgármester. Ráduly Róbert Kálmán azt mondta a diákoknak, hogy a magyar nyelv védelmére az igazi verseny nem most van, hanem egy egész életen át tart, és nem főként az iskolapadokban zajlik, hanem azt követően. „Úgy küzdjetek az anyanyelvért, hogy ha mindenki nem küzd érte, akkor elveszünk” – fejezte be a polgármester.

Bartolf Hedvig, Hargita megye főtanfelügyelője egy, a poszter és a termosz szavak felcserélődéséből adódó tréfás kis történet által arra figyelmeztette beszédében a diákokat, hogy ha már nem lehet kizárni a nyelvből az idegen szavak begyűrűzését, akkor legalább helyesen használjuk azokat. Hargita megyében a diákok 84 százaléka tanul magyarul a tanintézetekben – mutatott rá a főtanfelügyelő, hozzátéve azonban, hogy az elmúlt több mint egy évtizedben folyamatosan csökkent évi egy százalékkal a diáklétszám. Burus-Siklódi Botond, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke és megyei önkormányzati képviselő is arra figyelmeztetett köszöntő beszédében, hogy apad a magyar nyelvet beszélők száma, ezért egyre nagyobb felelősség megőrizni ezt a nyelvet. Rámutatott, a tudományos életből is kiszorulóban van a magyar, több egyetemen angolul fogadják csak el a diákok diplomamunkáit.

Péntek János nyelvész, egyetemi tanár, az AESZ elnöke azt mondta el, 21-ik éve járják körbe A Magyar Nyelv Napjaival Erdélyt és az az érzésük, hogy a nyelvet fenyegető „rossz szellemek” nem tűntek el. A professzor is úgy gondolja, hogy az anyanyelvért, melytől létünk, önazonosságunk függ, minden nap meg kell harcolni. A nyelv védelmében nagy szerepe van azoknak, akik tanítják ezt, a politikusoknak, akiknek őrködniük kell, hogy használatát ne korlátozzák és a civil szervezeteknek. Ezen három csoportnak össze kell fognia a nyelv védelmében és az együttes munka terén még sok a tennivaló – mutatott rá Péntek János. A magyar nyelv státusa nem rendezett, az új politikai diskurzus támadást indított ellene, használatát korlátozni, visszaszorítani akarják – mondta a professzor, hozzátéve, hogy nincs vége annak, amiért ők, a politikum és a civilek is rég dolgoznak már.

Az AESZ minden évben kiosztja nyelvészeknek, közéleti személyiségeknek, nyelvművelőknek a Sütő Andrásról elnevezett Nyelvőrzés Díjat. Ebben az évben Hegyeli Attila, a csángó oktatási programot 2012-ig működtető Moldvai Csángómagyarok Szövetségének volt ügyvezető elnöke kapta a kitüntetést a csángómagyar oktatási program beindításáért és több éven át való működtetéséért. Méltatója, Sánta Attila költő, tanár felidézte, hogy a több mint tíz évvel ezelőtti kezdetkor nagyon sok kétkedésbe, rosszindulatba, ellenzésbe ütköztek a csángók magyar nyelvtanításának úttörői, köztük Hegyeli Attila. Sikerült azonban elérniük, hogy a magyar nyelv oktatása beindult, szépen terjedt, a csángó oktatási program növekedett. Hegyeli ennek a működését biztosította, több mint ötezer diáknak nyújtva magyar nyelvi oktatást az elmúlt években – mutatott rá Sántha Attila. Hegyeli Attila tette, amit úgy gondolt, hogy tennie kell, megküzdött Erdélyben azokkal, akik csak szavakban ígértek segítséget, megküzdött Magyarországon a romantikus elképzelésekkel és Bákóban a nyílt ellenségességgel – mondta a méltató, úgy összegezve, hogy ha nincs Hegyeli, akkor nem lett volna csángó oktatási program sem. Sántha Attila hozzátette, ezért illik Hegyeli érdemeit akár így – tisztsége letétele után is – elismerni.

Hegyeli Attila meghatottan vette át a díjat. Elmondta, 12 évig élt Moldvában, most pedig tanárként dolgozik Háromszéken. Kijelentette, a csángó oktatási programban eltöltött 12 év tapasztalata azt mondatja vele, nincsenek politikai vagy hivatali rendszerek, amelyek a nyelvápolást elvégeznék, csak emberek vannak, akik erre képesek és ha neki van valami érdeme, akkor az az, hogy jó embereket vitt jó helyre. Kijelentette, visszautasítja a Nyelvőrzés Díját a maga nevében, és elfogadja a csapat nevében, akivel együtt dolgozott Moldvában, mert ezt a munkát nem egyedül végezte, és ezt a munkát csak csapatban lehetett elvégezni. Amikor 15 évvel ezelőtt elkezdtek gondolkodni azon, hogy a kutatáson kívül valami mást is kellene tenni Moldvában, akkor sokan azt mondták, hogy lehetetlen feladatra vállalkoznak – idézte fel Hegyeli. Kiderült, hogy ha van akarat, lelkesedés, csapat, akkor lehet – tette hozzá. Arra biztatta a díjátadáson jelenlévő gyerekeket, hogy személyenként, egyenként tegyenek valamit minden nap a magyar nyelv megőrzéséért, mert csak így lehet sikeres ez a tevékenység.

A Magyar Nyelv Napjai pénteken délelőtt több csíkszeredai helyszínen a Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedő döntőivel folytatódtak. A negyedikeseknek, az öt-nyolc osztályosoknak és a középiskolásoknak zajló versenyeken nyelvi feladatokat kell megoldjanak a diákok, akik az ország 11 megyéjéből érkeztek. Pénteken délután a diákoknak bábelőadást, kézműves-foglalkozásokat, táncházat szerveztek, a rendezvény részeként pedig szakmai tanácskozás is lesz az anyanyelvi oktatásról. Szombaton a város és a környék nevezetességeit tekintik meg a délutáni díjkiosztó ünnepség előtt a verseny részvevői.