A tanügyi törvény vonatkozó cikkelyei értelmében a diákok mostanig csak akkor kaptak felmentést a hittanórákon való részvétel alól, ha szüleik, gyámjaik ezt írásban kérték a tanintézet vezetésétől.

Az alkotmánybíróság ezt nyilvánította alkotmányellenesnek, mert szerinte az alaptörvény értelmében a nagykorú diáknak, a szülőnek, illetve a törvényes gyámnak kell kifejeznie igényét a vallásoktatásra, nem pedig fordítva, ahogy mostanig történt. A törvénymódosítás azonban a parlament feladata, annak kell a jogi szabályozást kidolgoznia. Azt azonban sejteni sem lehet, mikor kerülhet erre sor, mint ahogy az is kérdéses, hogy addig mi lesz.

Bogos Mária, a Hargita megyei római katolikus és protestáns vallásoktatásért felelős tanfelügyelő kifejtette, az előkészítő osztálytól a tizenkettedik osztály végéig továbbra is a törzsanyag része marad a vallásoktatás. Mint mondta, mostanig sem kényszerítettek senkit a vallásórán való részvételre. Csupán annyi változik, hogy a szülőnek nem akkor kell kérést benyújtania, ha nem szeretné gyermekét vallásórára járatni, hanem akkor, ha igényli, hogy részt vegyen a hittanórákon.

A szaktanfelügyelő szerint várhatóan a következő tanév elején kell a szülőknek kérést benyújtaniuk, ha gyereküket vallásórára szeretnék járatni, ez alól nem képeznek kivételt a teológiai szakra járó diákok szülei sem. Ugyanakkor Bogos Mária nem hiszi, hogy a teológiai osztályba járó diákok szülei a bibliaismeret, vallástörténet vagy más teológiai tantárgyak mellett éppen a vallásórát nem igényelnék. Megjegyezte, Hargita megyében egyébként mindössze tízes nagyságrendű azoknak a diákoknak a száma, akik írásos kérés alapján felmentést kaptak a vallásórákon való részvétel alól – az esetek többsége középiskolákban fordult elő –, és nem tartja valószínűnek, hogy változna ez az arány.

„Nem vált opcionálissá a vallásóra, csupán a szülőknek majd nem akkor kell nyilatkozniuk, ha nem akarják gyermekeiket hittanórára járatni, hanem akkor, ha akarják. A vallás mint tantárgy továbbra is a kerettanterv része marad” – mutatott rá Vízi István. A csíkszentmártoni Tivai Nagy Imre Szakközépiskola igazgatója elmondta, jelenleg húsz osztályban zajlik vallásoktatás az általa irányított tanintézetben: előkészítősöktől a tizenkettedikesekig. Mivel mindeddig nem tettek le szülői kérést a hittanórákról való felmentés érdekében, bíznak abban, hogy ezt követően sem fog jelentősen csökkenni a vallásórákon részt vevők száma. Ahogy az intézményvezető fogalmazott, a vidéki iskolákban kevésbé jellemező a – vallási – liberalizmus, így ha lesznek is, akik nem igénylik a vallásórát, azok száma nem lesz számottevő, nem fogja befolyásolni az iskolai tevékenységet.

A csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium 16 osztálynyi diákjának mindegyike jár vallásórára: míg az általános iskolai felső tagozatos világi osztályok – a kerettanterv előírása szerint – heti egy órában, addig a teológiai osztályok tanulói a szaktantárgyakkal együtt heti több órában tanulják. A felső tagozatos diákok – kivéve a nyolcadik osztályt – a vallás mellett bibliaismeret órán is részt vesznek – tudtuk meg Tamás Leventétől. A gimnázium igazgatója hozzátette, az iskola jellegét figyelembe véve továbbra is elengedhetetlenül fontosnak tartják a vallásórákat, illetve a tanórákon kívüli vallásos jellegű foglalkozások szervezését. Diákjaik mind magukénak vallják, érzik a vallásos nevelési elveiket.

Darvas Kozma József, a csíkszeredai Szent Kereszt plébánia esperese úgy véli, hogy mivel a mindennapi keresztény élet hozzátartozója a hit, a vallásóra is az életre nevel – akár számos más tantárgy –, illetve segíti a gyermekek lelki fejlődését. Mint mondta, ezt a változást is elfogadják, de elvárják a szülőktől, hogy a gyermekeik részére kérjék a hitoktatást. Megjegyezte, habár a plébániákon is tartanak hittanórákat, az iskolai óráknak a nagy előnyük, hogy minden diákhoz elérnek általa, a vallásra fordított idő pedig nem hátráltatja őket a tanulmányi előmenetelükben. „Ha Székelyföld kulturális autonómiát akar, elengedhetetlen a vallásosság, így a vallásórák is. Ha erről lemondunk, akkor nem beszélhetünk ilyenfajta autonómiáról. Sőt, mivel hagyományaink mind a kereszténységen alapulnak, ha ezt feladjuk, feladjuk azokat is” – összegzett az esperes.