Ez a második esztendő, hogy a mezőgazdaságban tevékenykedő természetes személyeknek adózniuk kell, szabványjövedelem alapján fizetnek. „Nem tudom, mi történhetett, de tavalyhoz képest nagyot csökkent azok száma, akik bevallást tettek le a hatósághoz” – mondta Kedves Imre. A Hargita Megyei Közpénzügyi Vezérigazgatóság vezetője kiemelte, normatív adózási rendszerről van szó, azaz megadott összeg alapján számolják ki a 16 százalékos adót és a 5,5 százalék egészségügyi hozzájárulást az érintetteknek. Az igazgatótól megtudtuk, 3388 gazda tett le adóbevallást eddig, ők két részletben fizethetik ki a meghatározott pénzösszeget. Az adó felét október 25-ig kell törleszteni, a második részlet kifizetési határideje december 15.

Elnézőbb adóhatóság?

„Tavaly 6655 adózó alany volt, idén ennek mintegy fele. Nem tudom, mi az oka, hiszen az állatállomány nőtt a megyében, a megművelt területekkel sem állunk rosszabbul, mint ezelőtt” – részletezte az igazgató. Kiemelte, talán egyik magyarázat az lehet, hogy a központi adóhatóság eddig nem igazán fektetett hangsúlyt a mezőgazdaságban tevékenykedők adóinak behajtására. A szakember meglátása szerint erre maguk az érintettek is rájöhettek, így már nem tartották olyan fontosnak a bevallást, főleg, ha látták, hogy szomszédjuk sem erőltette meg magát ezen a téren.

Bajba kerülhetnek a gazdák

„A gazdák e magatartásának azonban van egy igen nagy csapdája: a központi Mezőgazdasági és Kifizetési Ügynökségtől (APIA) már tavaly kaptunk egy adatbázist, hogy az alapján vizsgáljuk meg, kik fizettek és kik nem adót” – magyarázta az igazgató. Hozzátette, ez alapján értesítőket küldtek ki a gazdáknak, amelyben leírták, hogy az APIA nyilvántartása alapján adózniuk kell. A címzetteket egyúttal felkérték, fáradjanak be az adóhatósághoz a helyzet tisztázása érdekében.

„Ennek nem volt semmi kényszerítő jellege. Talán ennek tulajdonítható, hogy mindössze 20-30 százalékos visszajelzés volt” – tudtuk meg az intézményvezetőtől. Kedves felhívta a figyelmet, az elmaradt adó fizetési kötelezettsége öt év alatt évül el, amennyiben nem számít bűncselekménynek. „Nem lehet tudni, mikor érkezik egy rendelkezés Bukarestből, hogy az adatbázisokat össze kell nézni, a pénzt be kell hajtani, hivatalból el kell járni. Ebben az esetben nagyon rossz helyzetbe kerülhetnek a gazdák, mert nemcsak az adót és a hátralékot kell kifizetniük, hanem visszamenőleg a kamatot is.”

Nem hatotta meg a gazdákat a csökkentés

Kedves Imre már csak azért is értetlenül áll a helyzet előtt, mert tavalyhoz képest átlagosan hatvan százalékkal csökkentették a szabványjövedelmi szinteket. A kormány idéntől a regionális pénzügyi igazgatóságra bízta, hogy megállapítsák ezeket. „Nagyon erős lobbitevékenység zajlott a Hargita megyei mezőgazdasági igazgatóság, a politikum, a helyi pénzügy részéről is, melynek eredményeként nagyon jó adózási szintet sikerült elfogadtatnunk a regionális központtal. A normatív jövedelmek majdnem hatvan százalékkal voltak levéve. Ám még ez sem ösztönözte a gazdát, hogy fizesse ki az adót.”

Megoldás az adózási kedvre?

„Adózni senki nem szeret” – állapította meg Kedves Imre. Meglátása szerint törvénnyel lehet kényszeríteni a gazdát, hogy fizessen. Ám sokkal jobb hatással lenne, ha az érintettek látnák: adójukat hasznos dolgokra költik, és hogy mindenki beáll a sorba, ha annak kifizetéséről van szó. „Ezért volna fontos, hogy az ebből az adóból származó jövedelem teljes egészében az önkormányzatoknál maradjon. Ez most az államkasszába folyik be. Volt szó arról, hogy a beszedett összegek egy része helyben marad, ám ez a szándék politikai szinten meghiúsult. Én az egészet ott hagynám a településen, hogy a közösségek gazdálkodjanak ebből a pénzből. Akkor már érdeke lenne a helyi vezetőségnek is, hogy erre a tételre odafigyeljen” – jelentette ki az igazgató.

A mezőgazdasági szabványadók táblázata megtalálható a Csíki Hírlap október 24-i, pénteki lapszámában.