„Valaki magyarázza már meg, hogy próbafúrásokra ki ad engedélyt a borvízforrások és a mofetta közvetlen közelében, amikor a forrásoktól legalább egy kilométerre semmilyen ilyen jellegű kutatómunkát nem szabadna végezni?” – fakadt ki Tófalvi Ernő hargitafürdői erdész, aki attól tart, hogy néhány fúrással mindent tönkretesznek.

Több évre nyúlik vissza a Hargita Bányavállalat azon törekvése, hogy gyógyhatású vizek és gázok után kutasson Hargitafürdő területén. A vállalatnak az Altalajkincsek Országos Ügynökségétől (ANRM) van kutatási licence Hargitafürdő körzetében, amit 2009-ben bocsátották ki. A bányavállalat már tavaly nyáron elkezdte a fúrásokat, de mivel akkor csak urbanisztikai bizonylattal rendelkezett – építkezési engedéllyel viszont nem –, ezért a próbafúrásokat a megyei önkormányzat leállította. Időközben a bányavállalat beszerezte a szükséges engedélyeket, így két hete újra elkezdődtek a próbafúrások. Jelenleg a csicsói közbirtokosság területén dolgoznak.

„Senki nem mer szólni”

„Tény, mióta a Piricske borvízforrás közelében elkezdték a fúrásokat, a kiváló minőségű borvízforrás hozama nagyon visszaesett. A hozamkiesés nem a szárazsággal magyarázható, mivel két héttel ezelőtt még bőven folyt a borvíz a csorgón” – mutatta a Székelyhon.ro-nak Tófalvi, majd hozzátette, minden hargitafürdői a fúrásokról beszél, de „senki nem mer szólni, mert tart az esetleges következményektől\".

Mivel Hargitafürdő közigazgatásilag Csíkszeredához tartozik, ezért a megyeszékhely polgármesterétől is érdeklődtünk, aki egyelőre csak annyit mondott, hogy a próbafúrások olyan területen zajlanak, amelyek nem hozzájuk, hanem a csicsói közbirtokossághoz tartoznak. A csíkszeredai önkormányzatnak majd csak akkor kell véleményt formálnia a fúrásokkal kapcsolatosan, amikor a Hargita Bányavállalat a hargitafürdői gyógyhatású mofetta közvetlen közelében kér engedélyt próbafúrásokra. Ami a hírek szerint nincs is olyan messze: a helybéliek már tudni vélik, hogy a mofetta szomszédságában ki van szemelve az a terület, ahol újabb gázlelőhely feltárása reményében elkezdenék a fúrásokat.  

A hargitafürdői tervekről és a munkálatok alakulásáról szerettünk volna érdeklődni a Hargita Bányavállalat tulajdonosától, Vasile Mihoc-tól, ám őt nem sikerült elérnünk. A bányavállalat ügyvezetőjével, Moise Flueraş-sal telefonon ugyan kapcsolatba tudtunk lépni, ő viszont külföldi tartózkodására hivatkozva arra kért, érdeklődjünk inkább a helyszínen. Ott, ahol persze csak a munkások dolgoznak, akiknek nem áll jogukban válaszolni az újságírói kérdésekre.

Féltik a mofettát is

„Ugye nem nyúlnak a mofettához?” – kérdezte Tófalvitól a több évtizede évente két alkalommal Hargitafürdőre látogató székelyudvarhelyi idős asszony, tudván, hogy a hargitafürdői erdész mindent megtesz azért, hogy leálljanak a próbafúrások. Nem hangzott megnyugtatóan az éveken át a csíkszeredai önkormányzat hargitafürdői megbízottjaként tevékenykedő Tófalvi válasza. Ő attól tart, hogy – ahogy a Piricske borvízforrásnál történt – a mofettánál is „zavar” keletkezhet az esetleges próbafúrások következtében.

Zakariás Lenke néni 1983-ban betegedett le, és rá egy esztendőre kezdett a hargitafürdői mofettába járni. A kénes gázfürdő melletti lakásán találkoztunk. „Az orvosom bénulásomkor azt mondta, hogy csak a mofetta segíthet. Igaza volt, azóta a nyarak jelentős részét itt töltöm, így tudom átvészelni a teleket. Nagyon jó hatással van a szervezetemre a mofetta, ezért is félek a terjengő hírektől” – summázta az idős hölgy.

A mofettát évente átlagosan ötezer fizetős vendég látogatja, nagy részük gyógykezelésekre érkezik a hegyvidéki településre. A borvízforrásokat is naponta legalább kétszáz ember keresi fel. A helybéliek szerint gazdasági elképzelések állnak a munkálatok mögött. Mint fogalmaztak, gyanítják, hogy „valakik saját maguk szeretnék értékesíteni az itteni gázokat és borvizeket.”

A próbafúrások eddig nem vezettek sikerre. Azt viszont már eredménynek lehet nevezni – igaz, csak negatívnak –, hogy a másodpercenként több mint egy liter hozamú Piricske borvízforrás a fúrások megkezdése óta csak csordogál.