
Fotó: Iochom Zsolt
A tanulságok levonása volt a legfőbb jellemzője a Siculicidium 247. évfordulója alkalmából elhangzott ünnepi beszédeknek. A madéfalvi vérengzések tiszteletére pénteken tartott megemlékezést a helyi lakosokon kívül magas rangú politikusok, illetve több székelyföldi település képviselője is megtisztelte jelenlétével. Külön színfoltját jelentették az eseménynek az uzoni és gidófalvi huszárok, illetve a Pusztinai Házért Egyesület népviseletben megjelent tagjai.
2011. január 07., 20:122011. január 07., 20:12
2011. január 09., 15:542011. január 09., 15:54
Legyen dicsőség azoknak, akik vérüket adták a szabadságért
Egy teljes napra piros-fehér-zöldbe öltözött Madéfalva községe, hiszen pénteken a település legtöbb portáján felfedezhettük a nemzeti lobogót. A tragikus események évfordulójának napján szervezett megemlékezés a Jézus Szíve-templomban ünnepi szentmisével kezdődött, ezt a Zöld Péter Általános Iskola tanulóinak előadása követte. Majd az ünneplő közösség a Siculicidium emlékműhöz átvonulva méltatta a hősöket.
„Tudták, hogy a behódolás önazonosságuk elvesztését, jogaik megszűnését eredményezi. Ráéreztek arra is, hogy a zsarnok osztrák uralom határőrség-felállítási stratégiája a székelység kizsákmányolásához vezet, amelyet csak közös tiltakozással akadályozhatnak meg” – fogalmazott az akkori eseményekkel kapcsolatban Szentes Csaba. Madéfalva község polgármestere kiemelte, a mai székelyeknek is hasonló élethelyzetekkel kell szembesülniük, hiszen ma is vannak olyan próbálkozások, amelyek az egész Székelyföld létét veszélyeztetik. „Tudnunk kell, hogy egymásra támaszkodva, közös akaratunkat érvényesítve, őseink példáját követve, megőrizhetjük hagyományainkat, megvédhetjük jogainkat. Nem véletlenszerű, hogy ma itt nem csak Madéfalva lakossága, hanem Székelyföld több településének képviselői is fejet hajtanak az 1764. január 7-i veszedelem áldozatainak emléke előtt” – nyomatékosított a községvezető.
Kelemen Hunor, a román kormány kulturális minisztere szerint, ami 1764-ben, Madéfalván történt, semmilyen körülmények között nem nevezhető egyenlő felek harcának, küzdelmének, hiszen népirtás, tömeggyilkosság volt, amely kettős tanúsággal bír: először is, hogy szabadságunkért, értékeinkért, önazonosságunkért nem szabad soha, semmiféle kompromisszumot kötni; másodszor pedig, hogy egymás ellen soha nem fordulhatunk. „Nem szabad engednünk annak a csábító erőnek, amely mindig megpróbálja a magyart a magyar ellen, a székely embert a székely ellen felbújtatni, egymás ellen próbálja fordítani a közösség tagjait” – jelentette ki a politikus.
A felszólalok sorában a minisztert követő Balogh György, a Magyar Köztársaság csíkszeredai konzulja úgy fogalmazott, a madéfalvi veszedelem nagy tanúsága, hogy a szabad székelyek kimondták a nemzetpusztulásra kiadott parancsra azt a szót, ami bukásban is legyőz minden fegyvert. „Kimondták azt a szót, hogy nem. Legyen dicsőség azoknak, akik a nem szóval kettéhasították 1764 januárjában az acélszürke hideg eget Madéfalva fölött. Ártatlan vérük legyen áldás ismét egységesülő nemzetünkre” – hangzott el a konzul részéről.
Az ünnepségen beszédet mondott Gyerkó László szenátor, illetve Lokodi Edit Emőke Maros megyei, Tamás Sándor Kovászna megyei és Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök is, majd a jelenlevők elhelyezték a kegyelet koszorúit. A nap további mozzanataként a résztvevők a helyi Zöld Péter Általános Iskolába vonultak, ahol a Forradalom és szabadságharc 1848–1849 című vándorkiállítást tekinthették meg.
Az ünnepség alatt Balogh György konzul rosszul lett, kórházba szállították. Érdeklődésünkre dr. Weil Gyula, a megyei kórház sürgősségi osztályának főorvosa elmondta, a diplomatát valóban beutalták és kezelésben részesítik, ám a jelenlegi megállapítások szerint állapota nem súlyos.
Megérett a borzsovai fürdő a felújításra, ezért a Csík Metropoliszövezet Egyesület, a csíkborzsovai közbirtokosság és a szépvízi önkormányzat összefogásával kedden kalákában fogtak hozzá a részbeni rendbetételéhez.
Két, egymással teljesen ellentétes ítélet született a tusnádfürdői Csukás-tó területének kisajátítása ügyében, az egyik a volt tulajdonosnak, a másik az önkormányzatnak adott igazat. Ezért egyelőre a tó jogi helyzete nem változik.
Tönkrement, megrongált utcabútorzatok és gyalogos-útburkolatok rontják Csíkszereda központjának látványát. A városháza feladatai közé tartozik a köztéri elemek folyamatos karbantartása, helyenként azonban még a gyakori javítgatás sem segít.
Az erdő az élet egyik legfontosabb egyensúlyteremtő erejeként tisztítja a levegőt, otthont ad számtalan élőlénynek, védi a talajt, és csendben gondoskodik arról, hogy a természet körforgása fennmaradjon.
Csak az útburkolati jelzések festése maradt még hátra a csíkmadarasi elkerülőúton, amelyet rövidesen megnyitnak a forgalom előtt. A vasútvonal által kettészelt község lakói számára jelentős könnyítést jelent ez a közlekedésben.
Szerda délután riasztották a mentőket Kászonfeltízre, ahol egy kirándulócsoport 13-15 éves diákjai rosszul lettek egy helyi panzióban.
A hagyományos csíkszentdomokosi lakodalom köré épül az idei Folkmaraton témája, amely június 19–20-án várja az érdeklődőket. A 24 órás népzenei és néptáncos eseményt kiállítások, kézműves programok és közösségi élmények színesítik.
Ballagnak a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Csíkszeredai Karának végzős diákjai.
Harangszó, alkalomhoz illő beszédek és kulturális műsor várja az érdeklődőket június 4-én a csíksomlyói Fodor Ház udvarán, ahol a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából emlékeznek a trianoni békeszerződés aláírására.
Kérdésessé vált, hogy ősszel is folytatódhat-e a csíkszeredai Márton Áron Tehetséggondozó Központ működése. A Márton Áron Főgimnázium saját bentlakás kialakításán dolgozik a csíksomlyói Szent István Otthon épületében.
szóljon hozzá!