Száztizenhét éve augusztus 28-án született Csíkszentdomokoson Márton Áron erdélyi püspök. Földműves család szülöttje volt, aki az elemi iskolába szülőfalujában, a Római Katolikus Elemi Népiskolába járt. Középiskolai tanulmányait előbb a csíksomlyói Római Katolikus Gimnáziumban, a csíkszeredai főgimnáziumban, majd a gyulafehérvári kisszemináriumban végezte. Majláth Gusztáv Károly erdélyi püspök Gyulafehérváron 1924. április 19-én diakónussá, július 6-án pedig pappá szentelte. XI. Piusz pápa 1938. december 24-én gyulafehérvári püspökké nevezte ki, majd a következő évben, február 12-én szentelték püspökké.

Csíkszentdomokoson az erdélyi püspök halálának harmincadik évfordulója alkalmából, 2010-ben Márton Áron Múzeumot hoztak létre. Tavaly első alkalommal szervezték meg a Márton Áron Konferenciát, ahol a közvetve vagy közvetlenül Márton Áronhoz kapcsolódó, még nem publikált tanulmányaikat mutathatták be a kutatók. Ennek folyatásaként idén is megszervezik a konferenciát, ahol újabb kutatási eredményeket tárnak a nyilvánosság elé. Továbbá bemutatják a tavalyi konferencia előadásaiból összeállított kötetet is – tudtuk meg Lázár Csillától, a csíkszentdomokosi Márton Áron Múzeum vezetőjétől.

Az intézményvezető Marton Józsefnek a Márton Áron tanúságtevése a görög katolikus bíborosok felé című munkája alapján beszélt arról, hogy Márton Áron következetesen kiállt az önkényuralom ellen. A püspök tette ezt attól függetlenül, hogy milyen felekezetűek, milyen nyelvűek voltak a diktatúra elszenvedői. Példának okáért 1944-ben a zsidók deportálása alatt Márton Áron volt az egyetlen magas rangú egyházi vezető, aki nyíltan felszólalt a zsidók védelmében – levelet írt a magyar hatóságoknak, hogy állítsák le a deportálásokat. Továbbá 1945-ben, amikor a görög katolikus egyházat vissza akarták olvasztani az ortodox egyházba, akkor ő kiállt a román anyanyelvű görög katolikusok védelmében. Körleveleket adott ki, felszólítva papjait, hogy a római katolikus templomokban engedjék a görög katolikusokat misézni. A hatvanas években újra diplomáciai kapcsolat létesült a Szentszék és Románia között. Felmerült Márton Áron bíborossá való kreálása, de ő visszautasította azt, mondván, hogy nem fogadhatja el azt addig, míg a mártír görög katolikus egyház nála idősebb és többet szenvedett püspökei nem bíborosok – foglalta össze a püspök nagylelkű gesztusait Lázár.

Márton Áron a papi szolgálati helyein (Marosvásárhely, Nagyszeben) már fiatalos érintkezésbe került a más felekezetű, anyanyelvű közösségekkel. Ezért így fogalmazott felszentelése után a neki beszédet mondókhoz szólva: „Ahogy Erdély földjén a hegyek völgyekkel, a mezők erdőkkel, hófedte bércek a síksággal váltakoznak, éppen úgy váltakoznak a népek Erdély földjén, ahol három nyelven beszélnek és hat-hétféle szertartás szerint imádják Istent, de van a krisztusi evangéliumnak ereje, amely hozzásegít ahhoz, hogy a különféle ellentétek összhangba olvadjanak fel, és a testvéri együttműködés útját egyengessék (…)”. Nem véletlen tehát, hogy az erdélyi magyarok sőt, a protestánsok egy része is úgy tekintett rá, mint „a Püspökre”. A görög katolikusok szintén így emlegetik, hiszen amikor betiltották ezen vallás gyakorlását és a papképzést, akkor Márton Áron befogadta a görög katolikus fiatalokat a római katolikus teológiára. Ezzel a gesztusával biztosította a görög katolikus papképzés folytonosságát. Lucian Mureşan görög katolikus érsek is az ő tanítványa volt, aki a domokosi múzeumban jártakor sírva fakadt, mert olyan élénken élt benne felpártolójuk emléke – tudtuk meg a múzeum vezetőjétől.