A húsvéti ünnepkör pünkösddel zárul, amikor a keresztények a harmadik isteni személy, a Szentlélek eljövetelét és az egyház megszületését ünneplik. Pünkösd a Szentlélek befogadása, a bérmálkozás ünnepe is egyben. Márton Áron püspök 1949. június első napjaiban Gyimesbükkön bérmált meg több száz csángó fiatalt, majd a Szűz Máriához hagyományosan gyalogosan érkező gyimesi keresztaljával, a Csillag család fehér lován vonult be Csíksomlyóra. Nehéz idők voltak, a kommunista hatalom őrizetbe akarta venni a nép körében óriási tekintélynek örvendő püspököt, de a gyimesi csángók testükkel élő bástyát alkottak a főpap köré végig az úton, és Márton Áron megtarthatta utolsó nagy hatású szentbeszédet Csíksomlyón. Rá két hétre cselt alkalmazva elfogták, és nehéz börtönévekre ítélték. Az idősebb gyimesi csángók ma is számos legendát tudnak elmesélni Márton Áronról, ezek közül párat, illetve kevésbé ismerteket elevenített fel Papp László atya, aki szerint Márton Áron Krisztusra építkezett és a Szentlélekből élt. Az ünnepi szónok a hit és a szülőföld iránti hűségre, a magyar közösségek megtartásának fontosságára hívta fel a figyelmet.

Hat éve már, hogy az első magyarországi zarándokvonat Gyimesbükkbe érkezése óta második székelyföldi zarándokhellyé vált az ezeréves határ. A pünkösd előtti pénteken a Boldogasszony zarándokvonat, pünkösd vasárnapjának reggelén pedig a másik kettő, a Székely gyors és Csíksomlyó expressz egyesített szerelvénye érkezett meg a történelmi Magyarország legkeletibb határállomásához. A zarándokok gyalog vonultak le a vonatállomásról Kontumácra, ahol bent a templomban a gyimesbükki rózsafüzér társaság imaórájába lehet bekapcsolódni, a szabadtéri színpadon pedig a Mustármag énekegyüttes Népemért vállalom című, Márton Áron emlékére készült zeneművet adták elő, és ezt a Duna Tévén keresztül az egész világ magyarsága követhette.

A magyar mise, a Magnificat, a Te Deum és a Hiszek a romokon zeneművek után a marosvásárhelyi Mustármag Énekegyüttes a Népemért vállalom című zeneművet mutatta be, ebben Márton Áron életének fontosabb mozzanatait, munkásságát dolgozta fel. A mű szövegkönyvét a gyimesi ünnepi szónok, Papp László írta, zenéjét pedig Csiszér László és Gyárfás Levente szerezték. „A Népemért vállalom című zeneműben azt keressük, hogy miből épül fel ez a „katedrális. Mit lát benne az egykori rabtárs? Miből épül fel ez a rendkívüli szilárd, tiszta egyéniség? Személyiségének titkát keressük s ezek mentén haladva jutunk el az életet és erőt összegyűjtő hajszálgyökerekig, amelyek Jézus Krisztusban s a csíki székely lelkivilágába kapaszkodnak” – foglalta össze röviden a zenemű célját Papp László.

Salamon József gyimesbükki plébános minden esztendőben maradandó alkotással gazdagítja a települést. Idén, A hit éve kapcsán állítottak fel a kontumáci templom melletti gerincen egy székely kaput és 11 kopjafát: Hitünk és Nemzetünk kapuját, illetve az évszázadok oszlopait. Salamon József atya azt szeretné, hogy a kapu küszöbét átlépő ember, az élet, a hit, a nemzet kapuja megszólításában egy szellemi és lelki értékrendbe lépjen be. Sajátos útra indítaná el a zarándokot és a megújulni akaró testvért. A híres gelencei fafaragó mester, a 78 éves Kelemen Dénes által készített kopjafákra az Isten, Haza, Család, Anyanyelv, Alkotás, Jog, Kultúra, Hagyomány, Egység, Szabadság és Jövő kulcsszavak kerültek fel, ezek párosulnak nemzetünk határhelyzetű évszámaival – 1001, 896, 1031, 1772, 1860, 1222, 1823, 1687, 1677, 1956 és 2013 –,  amelyek Szent István, Szent Imre, a nyelvújítók, Gróf Széchenyi István, András király és az Aranybullája, Kölcsey Ferenc, Kájoni János, Bartók Béla, Petrás Ince János, Domokos Pál Péter, Kodály Zoltán, P. Domokos Kázmér és 1956 nagyjaira utalnak. A kopjafák életjelei: hit, Föld, Hold, anya, víz, apa, Nap, lány, fiú, tűz és csillag. A Hit kapuja és a kopjafák felavatását a mai Bákó megye területén működő egyetlen magyar nyelvű tanintézmény, a gyimesbükki Dani Dani Gergely Általános Iskola diákjainak szabadtéri műsora tette emlékezetesebbé. Az új kapu és kopjafák megáldása után, a szentmise előtt Salamon atya a kontumáci emlékhelynél az első és második világháborúkban, az ezeket megelőző és követő  forradalmakban elhunytakra emlékezett, Antal Tibor zenetanár pedig régi katonadalokat adott elő.

A gyimesi pünkösdi események mise után fénypontját a Mátyás király mozdony érkezése jelentette, a Székely gyors és Csíksomlyó expressz egyesített szerelvényét vontató mozdony nagy ováció közepette érkezett meg a Rákóczi-vár aljánál 2008–ban felújított 30-as számú vasúti őrházhoz. Itt Deáky András nyugalmazott tanár és Görbe Vilmos polgármester üdvözölte a vendégeket. A polgármester szerint: „Gyimesbükk visszavár, itt kezdődik magyar hazánk”.

A kontumáci kápolnához és az ezeréves határhoz érkező zarándokok a szentmise után elénekelték a magyar himnuszt, majd lent a szorosban, a vonat érkezése előtt a Székely himnuszt és a Nagyasszonyunk, hazánk reménye c. Mária-éneket.

Becslések szerint több mint tízezer zarándok látogatta meg pünkösdkor Gyimesbükköt, a rendfenntartó erők a helyzet magaslatán voltak, a 12A jelzésű országúton mindkét irányban lehetett közlekedni, és a zarándokok is csoportosan haladhattak. Az első években nagy volt a zűrzavar, sok forgalmi dugó alakult ki, de úgy tűnt, idén ezeket megelőzték. A gyimesbükki polgármester román nyelven, hangosbemondón meg is köszönte ezt a csendőröknek és a rendőröknek.