Fotó: Szabó Zsolt
Az elmúlt hetek esőzései miatt a korábbi évekhez képest idén később fejeződik be a pityókaszedés és az őszi gabonák vetése is. Az idei szélsőséges időjárásról az őszi betakarítás végéhez közeledve a mezőgazdasági igazgatóság szakemberét kérdeztük.
2016. október 21., 20:202016. október 21., 20:20
Egyre szélsőségesebb időjárási viszonyok között kell gazdálkodniuk a megyei növénytermesztőknek: a száraz és forró nyár után hideg csapadékos ősz következett, nehezítve a betakarítást. Ezzel kapcsolatban Török Jenőt, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetőjét kérdeztük, aki megerősítette, valóban változatosnak nevezhető az idei esztendő.
„Februárban volt egy korai kitavaszodás, áprilisban azonban újra visszaesett a hőmérséklet, ami Keresztúr vidékén nem tett jót a gyümölcsösöknek, így amíg ott szerényebb termés lett idén, addig a hidegebb Csíkszéken jobb gyümölcstermést takaríthatnak be” – indította beszélgetésünket az igazgató.
Megtudtuk, a kalászosok is szépen fejlődtek tavasszal, de a sok vihar és csapadék miatt több parcellán is ledőlt a gabona. Májusban húsz esős nap volt a csíki falvak többségében, akkor négyzetméterenként 110 liter csapadék hullott, júniusban a hónap közepéig tartott esőzések során szintén hasonló mennyiségű csapadék zúdult le. Így a betakarítás során a gabonatermés mennyisége ugyan jól alakult, de a minősége már kevésbé – ahogyan az ára is alacsony maradt.
Tavaly aratáskor 74 banit fizettek egy kiló malmi búzáért, idén 55 banit ugyanazért a minőségért, míg a takarmánygabonáért még kevesebbet. Azóta ugyan emelkedett az ára, 63-65 banit fizetnek a jó minőségű búza kilójáért, de még ez is kevesebb, mint a korábbi években volt – foglalta össze Török Jenő.
A pityókának kedvezett a nyár eleji csapadékos időszak, a gazdák többsége permetezéssel elkerülte az esővel járó burgonyavész kialakulását. Azt követően azonban beköszöntött a száraz, forró nyár, így az átlag pityókatermés alacsony, emellett kevés a nagy burgonya aránya – részletezte a szakember.
Hangsúlyozta, az időjárás okozta terméscsökkenést öntözéssel vagy a korai, újabb fajták alkalmazásával lehet kikerülni. A korábban kötő fajták (bellarosa, carrera, stb.) esetében ugyanis tavasszal olyan jól fejlődnek a gumók, hogy már nem árthat nekik a beköszöntő száraz időszak. Megjegyezte azt is, a klímaváltozással magyarázható a szélsőséges időjárás, a hirtelen beköszöntő kánikula, amit gyors lehűlés, hideg és csapadék kísér. Rámutatott, idén volt arra is példa, hogy egy óra vagy nap alatt annyi csapadék hullott, mint máskor egy hónapban.
Az intézményvezető azt is kifejtette, a korábbi években október vége előtt már befejeződött a pityókaszedés, jelenleg azonban még mintegy 150 hektáron hátra van a burgonya betakarítása, ugyanis az elmúlt két-három hétben nem lehetett azzal dolgozni az esőzések miatt. Az idei átlagtermés 17 ezer kilogramm körül alakult, de egyelőre nincs nagy kereslet a krumplira. A szedés kezdetekor 65 banit adtak a pityóka kilójáért, mostanra az ár elérte a 75 banit – ez egy árnyalattal jobb, mint tavaly ilyenkor. Kiemelte, amíg a sokéves októberi átlag 35 liter csapadék volt négyzetméterenként, ebben a hónapban eddig már több mint 85 liter hullott.
Nemcsak a pityóka betakarítását, hanem az őszi vetéseket is késleltette az időjárás, mindeddig a tervezett – 12 ezer hektárnyi – terület 80 százalékába vetették el az őszi gabonákat, de amit már elvetettek, azok szépen fejlődnek. Emellett a silókukoricát már sikerült betakarítani, Keresztúr vidékén azonban az esőzések miatt a szemes kukoricával bevetett területek mindössze egyharmadáról gyűjtötték be eddig a termést – ahogyan ebben az esetben úgy a cukorrépa betakarításával sincsenek még késésben a termesztők – mutatott rá Török Jenő.
Több mint negyven éven keresztül Moldvában töltötte nyári szabadságait, vissza-visszatért Magyarországról csángó barátaihoz, szokásvilágukat kutatta, a lelkükig ért el. A számos díjjal elismert néprajzkutató tíz éve Gyimesközéplokot választotta otthonául.
Az 1848-as forradalom és szabadságharc kiemelkedő alakjaként Gál Sándor nevét szokás emlegetni. Szülőfaluja, a csíkszentgyörgyi közösség az elmúlt években több előrelépést is tett emlékének és munkásságánk megőrzésében.
A ballagás dátuma körül kialakult helyzet ugyanis nem a betegség maga, hanem egy kitüremkedő szimptómája egy komplex folyamatnak – állítja a szerkesztőségünknek eljuttatott véleménycikkében a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium egykori diákja.
Két hete, hogy kénytelenek voltak felfüggeszteni a csíkszeredai ideiglenes távolsági buszállomás működését egy bírósági ítélet nyomán, akkor elszállították az információs irodaként, és váróteremként működő konténereket.
Az öreg, kihalt fákban is megannyi lehetőség rejlik még – erre hívja fel a figyelmet a Projekt Bag Egyesület és a Sapientia EMTE csíkszeredai karának eseménye, amelyet hétfőn tartanak Csíkszeredában.
Megcsúszott és lesodródott az úttestről egy Kománfalva és Csíkszereda útvonalon közlekedő pótkocsis teherautó kedden Gyimesközéplokon, a 12A jelzésű országúton – tájékoztat a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóosztálya.
Átfogó közúti ellenőrzést végeztek Hargita megyében a rendőrök pénteken, ezúttal a tömegközlekedési járművek voltak az akció célkeresztjében. Kimagasló kihágást nem tapasztaltak.
A csíkszeredai városkasszába tavaly összesen 22,6 millió lej folyt be a helyi adókból és illetékekből. A több mint 54 ezer befizetés java része, hozzávetőleg 37 ezer ügylet készpénzben történt.
Egy turnéfilmmel és egy előadással készül a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes január folyamán: először az együttes dubaji világkiállításon készített Sivatagi álom című filmje lesz megtekinthető.
Készülnek Csíkszereda általános városrendezési tervének (PUG) frissítésére, amelyhez január 30-ig várják a lakók javaslatait – ez az első lépés a témában zajló közvita során. A város nemsokára kiírja a közbeszerzést a dokumentáció naprakésszé tételére.
szóljon hozzá!