Fotó: Iochom Zsolt
Egyre nehezebbé válik a méz értékesítése, a bő kínálat miatt pedig az ára is egyre csökken − mutatott rá Mészáros József, az OMME gazdasági igazgatója a Hargita Megyei Méhészegyesület felkérésére tartott szombati előadásában.
2017. február 04., 19:172017. február 04., 19:17
2017. február 04., 21:132017. február 04., 21:13
Éves nagygyűlését tartotta meg a hétvégén a Hargita Megyei Méhészegyesület, amelynek keretében több szakmai előadást is meghallgattak a jelenlevő méhészek.
A találkozó elején Lázár Tibor, a megyei egyesület vezetője leszögezte, azért van szükség rá, hogy évente többször is találkozzanak, egyeztessenek a méhészek, mert folyamatosan újdonságokkal szembesülnek munkájuk során, és fontos, hogy az aktuális hírekről értesüljenek, hogy meg tudják vitatni a felmerülő nehézségeiket.
Aktuális problémaként említette meg az atkák okozta egyre nagyobb méreteket öltő károkat, emlékeztetett a tavalyi gyenge méztermésre, és a fiasításban felmerülő nehézségekre is.
Az eseményen nem tudott részt venni Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor, mivel munkaügyben külföldre kellett utaznia. A politikus a méhészekre vonatkozó mezőgazdasági törvényeket és pályázati lehetőségeket ismertette volna az összegyűltekkel. Sebestyén Csaba, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének vezetője, nemrég megválasztott parlamenti képviselő viszont szót kért, elismerve, hogy valóban nehézséget jelenthet a hazai méhészek számára a termésük értékestése, ezért a parlamentben olyan módosításokat szorgalmaz majd, amelyek ennek a helyzetnek a javítását szolgálják.
Mészáros József, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) gazdasági igazgatója tartotta meg elsőként előadását, amelyben kitért többek között arra, hogy az Európai Unióban mintegy 500 ezer méhészet működik, amelyek 240–270 ezer tonna mézet termelnek évente, emellett további 140 ezer tonnát importálnak – ezek eredete gyakorta kétes eredetű. Kiemelte, a méztermelés egyre növekszik, így egyre nehezebb értékesíteni a termést, a bő kínálat miatt pedig az ár is egyre nyomottabbá válik. Ismertette, ami a mennyiséget illeti, Románia volt az elmúlt évben az unió legnagyobb méztermelő országa – 2016-ban 35 ezer tonna mézet gyűjtöttek be a méhészek.
A gyakorló méhész szakember vázolta az amerikai helyzetet, majd a piaci verseny okozta árcsökkenés okán beszámolt arról is, hogy jelenleg az Amerikában termelt méz 2USD/kg-os áron vásárolható fel, a kínai mézet kilónként 1,57 euróért, az ukrajnait pedig 1,86-ért lehet beszerezni, illetve az Argentínában előállított méz kilogrammonként 2,21 euróba kerül. Hangsúlyozta, mivel ilyen áron nem állítható elő a méz, így nem csoda, hogy a hazai termelők sem tudják felvenni velük a versenyt.
Meglátása szerint a globalizáció miatt a méhészet helyett az árak és a profit számít: azaz, hogy a kereskedők minél alacsonyabb áron vásárolhassák fel a mézet, és minél nagyobb áron értékesíthessék azt. Mészáros József a továbbiakban kitért még a mézhamisítások formáira, a magyar méhészeti program szigorításaira, a szakma kilátásairól és lehetőségeiről is szót ejtett, illetve beszámolt azokról a kezdeményezésekről is, amikkel az OMME a méhészeit segíti.
Országos Méhészeti Program
Lázár Istvánt, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) munkatársát a rövidesen induló Országos Méhészeti Program ismertetésére kérték fel. A szakember előadása elején tisztázta, egyelőre még a programra vonatkozó miniszteri rendelet tervezete sem ismert, így habár összegyűjtött minden elérhető információt, azok a rendelet megjelenését követően még változhatnak, kibővülhetnek. Mielőtt a kevés adat ismertetésére tért volna, a 2014–2016-os program utolsó évének eredményéről számolt be. Mint kiderült, 2016-ban a Hargita megyei méhészek a lehívható kiírások (a gyógyszer- és aljdeszka, állomány, illetve kaptár vásárlási támogatás) révén mintegy 380 ezer lejt igényeltek az országos keretből (annak 1,25 százalékát). Erre az összegre hatvanhárom méhész pályázott 7375 család méhvel.
Az APIA munkatársa vázolta a tudnivalókat az új program öt várható kiírásáról – technikai segítség méhészeti szövetkezeteknek, méhbetegségek megelőzésének támogatása, vándorméhészet segítése, laboratóriumi felszerelések vásárlásának támogatása, illetve állományvásárlási támogatás –, illetve ezek igénylési feltételeiről.
Tóth Péter növényvédelmi szakmérnök, az OMME szaktanácsadója a méhbetegségekről, illetve az atkák elleni védelemről értekezett.
Még az idén felcsendülhet a csíkszeredai Szent Ágoston-templom készülő koncertorgonájának egy része, az úgynevezett pozitívmű. A templomi hangszer további darabjait később készítik el, ehhez a plébániának további 200 ezer euróra lesz szüksége.
Kényszerhelyzetben van Csíkszentgyörgy az infrastruktúra-fejlesztés terén, mert egyik késlekedő beruházás hiánya akadályozza egy másik elkezdését. Most arra számítanak, hogy az ivóvíz- és szennyvízhálózat építése nemsokára elkezdődhet.
Megtudtuk, hogy mi az igazán jó bográcsos titka a Csíkszeredai Városnapok 23. Pityókafesztiválján.
Ha az újbóli mérések jó eredményt hoznak, akkor megnyithatják Csíkszereda központi parkjában a pavilonos ivóvízkutat. Nemrég új szivattyút szereltek fel, és hermetikusan lezárták a rendszert. A vizet 170 méter mélyről szivattyúzzák fel.
Gál Sándor-emléktúrára és huszártoborzóra hívnak a csíkszentgyörgyiek augusztus 2-án, szombaton. A cél hiteles képet mutatni a az 1848–'49-es forradalom és szabadságharc hőseiről.
Az utolsó előkészületeket végzik annak érdekében, hogy a községek átvegyék a kivitelezőtől az elmúlt években kiépített gázhálózatot. Az üzemeltető ezt követően szerzi be a működési engedélyt, és kezdheti el a szolgáltatást.
Egyre inkább tolódik a csíkszeredai tömegközlekedést kiszolgálni hivatott gázüzemű buszok töltőállomásának engedélyeztetése, emiatt pedig az autóbuszok sem helyezhetők üzembe belátható időn belül. Most késő őszre várják ezt az időpontot.
Kívül-belül megújul a csíkszeredai városi művelődési ház, amely a Csíki Játékszínnek és a Hargita Székely Néptáncszínháznak volt otthona. A munkálatokhoz hamarosan hozzáfognak, és jövő nyárra be is szeretnék fejezni a kivitelezést.
Hamarosan készen áll a szolgálatra az a gyermekmentő, amellyel erdélyi gyermekeket, újszülötteket szállíthatnak akár külföldre is. A lélegeztetőgépet, amivel teljessé vált a felszerelése, szerdán adták át az Erdély Mentőcsoport Csíkszéki csapatának.
Nem számít már arra a csíkszeredai városvezetés, hogy az Anghel Saligny-programtól támogatásban részesül a tervezett beruházások elvégzésére. Így a Nagy István festő sétány felújításának elkezdése is késik, miután az a saját költségvetésre hárul.
szóljon hozzá!