Nem mindennapi alkalom, hogy egy vidéki egyházközség kórusa a Gyulafehérvári Székesegyházban a papszentelést teheti fennköltebbé éneklésével. Ezelőtt két héttel a szépvízinek jutott ez a megtisztelő szerep. Az eseményről és magáról a kórusról beszélgettünk Incze Sándor kántorral.
2014. július 14., 19:372014. július 14., 19:37
2014. július 14., 19:502014. július 14., 19:50
– Mikor és milyen körülmények között alakult a szépvízi egyházi kórus?
– A magyar világban, 1940-44-között már létezett kórus. Az akkori kántor-tanító, Sándor Zsigmond alapította a Kalot mozgalom keretében, a kommunista rendszer szüntette meg. A rendszerváltás után 1995-ben alakult újra.
– Mi az elsődleges feladata egy egyházi kórusnak?
– Elsődlegesen az, hogy éneklésük által széppé tegyék a szent liturgiát. Isten dicsőítése nemcsak rózsafüzérmondással, hanem szép énekléssel is kifejezhető. Nem hiába mondta egyházunk egyik legbefolyásosabb filozófusa, Szent Ágoston: „aki énekel kétszeresen imádkozik”.
– Rendkívüli megtiszteltetés egy község egyházi kórusának, hogy a székesegyházban megtartott papszentelésen énekelhet. Hogyan fogadták a felkérést, mit jelentett ez önök számára?
– A kórustagokkal egyetemben úgy vélem, valóban megtiszteltetés a papszentelési szentmisén énekelni. Már a felkérés is nagy megtiszteltetés volt számunkra, ugyanakkor nagy kihívás is egyben. Tapasztaltuk két évvel ezelőtt, a székesegyház búcsújára való felkészüléskor, nem könnyű feladat megfelelni a felkérésnek. Azt nyilvánvalóan tudtuk, hogy rengeteg munkával fog járni.
– Hogyan zajlott ez a felkészülés?
– Úgy készültünk, mint saját itthoni ünnepeinkre. Több új éneket kellett megtanulnunk pár hónap alatt. A legkülönlegesebbek számunkra a vonós négyessel való próbák voltak, mert előzőleg nem történt ilyen. De itt megjegyezném, hogy több szakmai véleményt is meghallgatva, mindez a kórus javát is szolgálta.
– Milyen érzés volt a székesegyházban fellépni?
– A székesegyház látványa, az ezeréves kőfalak, a hívek szépszámú közössége, a főpásztorok, a papság, a kispapok látványa az embert a hétköznapok világából magasabb, megtisztult lelki-erkölcsi világba emeli. Ennek kórustagként a részese lenni és a híveknek is segíteni ezt az érzést elérni, boldogsággal töltött el és megelégedettséggel.
– Hitélet szempontjából mit jelent kórustagnak lenni?
– Véleményem szerint ez egyfajta tanúságtétel, de persze mindenkinél változó. Van, aki így ad hálát Istennek a tőle kapott kegyelmekért, javakért. Van, aki a közösség erejéből merítve lelkileg feltöltődik. Vannak olyanok is, akik így közvetlenebb kapcsolatba kerülnek Istennel, mert a liturgia részesei lehetnek. Nem szeretnék megfeledkezni azokról, akik segítik mindennapi munkánkat, illetve támogattak a papszentelésre való felkészülésünket. Gondolok itt többek között Gábor Zoltán szépvízi plébánosra, Bíró Zsolt csíkszentmiklósi, illetve Bíró János csíksomlyói kegytemplomi kántorra. Ezúton, hálát adva a jó Istennek, megköszönném a kórustagoknak is áldozatos munkájukat. A jó Isten áldja meg őket és halmozza el bőséges áldásával. Köszönet ugyanakkor mindenkinek, aki hozzájárult a kórus fellépéséhez, énekléséhez.
Tizenkétezer lejjel és ezerkétszáz euróval „gazdagodott” két Szépvíz községi fiatal. A pénzt egy idős helyi férfit múlt év júliusa óta zsarolva szerezték.
Hagyományos bikaütést tartottak Kászonaltízen: a jelentős múlttal rendelkező eseményt minden évben húshagyókedden szervezik meg, majd az éjfélig tartó mulatozás után „eltemetik a telet és a vígságot, hogy minden ember lásson munkához”.
A környezetőrség is ellenőrzést tartott a kászonaltízi önkormányzat által működtetett, fúrt kútból származó vízzel kapcsolatosan. Mivel a szolgáltatás nincs engedélyeztetve, és a szennyvíz belefolyik a Kászon-patakába, 30 ezer lejes bírságot szabtak ki.
Még egy csíki településen kell eltávolítani a Községháza feliratot a polgármesteri hivatalnak otthont adó épületről – a Hargita Megyei Törvényszék ítélete ezúttal Csíkrákos polgármesterét kötelezi erre. A községvezető azt mondta, fellebbezni fognak.
A múlt év végén történt gyilkosság óta még mindig nagy a félelem Homoródalmáson – jelentette ki a település polgármestere a Területi Közrendi Hatóság első ülésén. A rendőrség és a csendőrség képviselői támogatásukról biztosították a tisztségviselőt.
Pontot tettek Csíkpálfalva több éves infrastrukturális beruházásának végére: a községi utak felújítása után befejezték a pálfalvi és delnei kultúrotthonok felújítását, bővítését, valamint elkészült a delnei napközi otthonos óvoda is.
Székely határőr emlékközpontot hoznak létre Szépvízen a szocializmusban még öregotthonként működő épületben, miután befejezik annak felújítását. Idén az épület tatarozása és a történelmi visszatekintő anyaga készül el. A központot jövőben rendeznék be.
Elkezdődhet idén a nyikómalomfalvi szennyvíztisztító állomás bővítése, miután a farkaslaki önkormányzat sikeresen pályázott a korszerűsítéshez szükséges összegre.
A vízhiányt tartja a legnagyobb problémának István Adrián székelyderzsi polgármester. Az elmúlt fél évben az elődje által megkezdett projekteken dolgozott. Ezek közül az egyik legfontosabb az akadozó ivóvíz-szolgáltatás.
Negyedik alkalommal tartanak kolbászfesztivált Csíkszentmiklóson szombaton.
szóljon hozzá!