Székely zászlót a menetelésre

A csíkszeredai városháza gyűléstermében találkozott a Székelyek Nagy Menetelésének helyi szervezője, valamint a romániai magyar pártok csíkszéki képviselői, akik a hétvégi esemény előkészületeiről számoltak be.

A Holdról is látható esemény

„Ezúttal mindenki azért van jelen, mert testtel és lélekkel a kezdeményezés mellé állt. A vasárnapi egy határkő az autonómiatörekvések történetében, mert ezúttal a Székely Nemzeti Tanács valóban magasra tette a mércét, és olyan figyelemfelkeltő, közösségi összefogást erősítő rendezvényt szándékszik szervezni, amely nemcsak a világ bármely országában lesz látható, hanem a Kínai Nagy Falhoz hasonlóan a Holdról is” – rugaszkodott el a földtől jelképesen Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere, aki szerint vasárnap a székelyek meg tudják mutatni, hányan állnak az ügy mellé. Egyúttal „jó katolikusként” azt kérte katolikus társaitól, hogy ha más megoldás nincs, jövő héten gyónják meg, hogy most vasárnap nem voltak misén, és mindenképp menjenek el a menetelésre.

Utazás előzetes jelentkezéssel

Tőke Ervin a Minta ifjúsági szervezet vezetőjeként azt mondta: arra biztat minden fiatalt, vegye ki a részét ebből a küzdelemből, és „teljesítse be azt a küldetését, amit a mindenkori fiatalságnak szánnak, mert nélkülük nem működik a haladás, a fejlődés”. Tiboldi László, az EMNT országos alelnöke az eseményen úgy nyilatkozott, hogy az EMNT és az EMNP a maksai részre fogja szállítani az embereket, ugyanakkor ott lesznek Kézdivásárhelyen, és a csernátoni csapatot is erősíteni fogják. „Legyünk ott, mert ez a mi ügyünk, rólunk szól” – biztatott Tiboldi.

A Csíkszéki EMNP részéről György László széki elnök volt jelen. Mint elmondta, egyelőre 19 buszt indítanak Csíkszékről, ugyanakkor felkérnek mindenkit, hogy előzetesen jelentkezzen, mert szervezett utazásról lévén szó, indulás előtt a busztársaságoknak le kell adniuk az utazási listát, ellenkező esetben megbírságolhatják a társaságokat.

„Mi megfogadtuk a menetelést szervező Székely Nemzeti Tanács azon kérését, hogy politikai hovatartozástól mentesen segítsünk a toborzásban. Mivel láttuk, hogy a Néppárt Csíkszeredára koncentrál, mi a végekre figyelünk, buszokat Gyimesekből, Alcsíkról és Felcsíkról indítunk” – ezt már Somay Péter, a Magyar Polgári Párt csíkszeredai politikusa nyilatkozta.

Kökösre érkező bukaresti újságírók

Az RMDSZ-t a szövetség csíki területi szervezetének ügyvezető elnöke, Becze István képviselte. „Mindig azt hangsúlyoztuk, hogy olyan eseményt kell szervezni, amelynek visszhangja van. Fontos, hogy az esemény jól sikerüljön, ezért is támogatjuk teljes erőnkkel a menetelést. Mivel a Bukarestből induló központi újságírók először Kökösre érkeznek, ezért ott van ránk szükség, hogy megmutassuk, mennyien vagyunk. Szervezetten Csíkból 5-6000 embert tudunk szállítani vonattal és buszokkal. Sok fúvószenekar jelezte, hogy jön, Kökös és Uzon között zenei aláfestés is lesz” – mondta Becze. Bors Béla, az RMDSZ csíki irodavezetője mindenkit arra biztatott, hogy előzetesen iratkozzon fel a szövetség Piac utcai székházánál, mert csak így tudják biztosítani szállításukat.

Az SZNT készenlétben van

Az eseményt szervező Székely Nemzeti Tanácstól Veress Dávid volt jelen. „Készenléti állapotban vagyunk, de még mindig sok emberre számítunk. Azért bátorítok mindenkit, mert ez csak a nagy menetelés kezdete. Amennyiben a vasárnapi példaértékű lesz, folytatjuk a nagy menetelést, a következő Hargita megyében lenne. Meggyőződésem, hogy Csíkban felül tudtunk emelkedni a pártpolitikai érdekeken” – emelte ki Veress.

Csak székely zászlót a menetelésre

Kérdésünkre, hogy milyen jelképeket használjanak az eseményen, Veress a következőképpen válaszolt: az SZNT ajánlása, hogy csak székely zászlót és a települések nevét jelző táblákat használjanak. Az ajánlás kapcsán Ráduly nyomatékosan kijelentette, arra kér mindenkit, hogy csak székely zászlót vigyen. A hallottakra válaszként Tőke Ervin azt mondta, mindenki úgy tegyen hozzá a küzdelemhez, ahogy jónak látja. Az érveléseket Ráduly azzal zárta le, hogy a székelyek addig voltak erősek, egészen a 18. századig, amíg tudták, hogy mit kell tenniük, illetve adott esetekben hozniuk az előttük álló eseményekre.