A meghívottakat Szentes Csaba, Madéfalva polgármestere, illetve a közbirtokosság, az egyház, és a helyi tanács képviselői fogadták a Siculicidium emlékműnél. A koszorúk elhelyezése után a településvezető a helyi Amadé Panzióban tartott beszélgetésre hívta meg a vendégeket, azonban Seszták Miklós, a magyar nemzeti fejlesztési miniszter elnézést kért a jelenlévőktől, és további teendőire hivatkozva nem vett részt a fejlesztésekről szóló értekezleten.

Madéfalva polgármestere nyitotta meg az estét, beszédében elsőre egy lényeges problémára hívta fel a jelenlévők figyelmét. „Most is látom, hogy az első székek szinte mind üresen maradtak, félünk közelebb jönni egymáshoz. Az emlékműnél is megfigyeltem, hogy sokan félrehúzódtak, és ez egy nagy probléma, hiszen azt mutatja, hogy mennyi gát van bennünk egymással szemben.  Közeledni kellene, látni, érezni egymást: remélem, hogy ebben is fejlődni fogunk” – mutatott rá a polgármester.

Hogyan tovább?

A polgármester szerint az infrastrukturális fejlesztések lejártával felvetődik a kérdés, hogy hogyan tovább? „Mindig az volt a legfontosabb, hogy legyen meg a víz, legyen meg a csatorna, a kultúrházat, iskolát, templomot tudjuk használni, és nem csak azt sikerült megoldani, hogy ez mind meglegyen, hanem meg is tudtuk tölteni élettel az említett épületeket. Az emberek naponta használják a kiépített infrastruktúrát, de azt mindannyian érezzük, hogy ez még nem elég, ebből nem tudunk megélni. A településsel és az itt lévő értékekkel úgy kell gazdálkodjunk, hogy mi is éljünk meg belőle, de a következő generációnak is tudjunk adni valamit útravalóul” – hangsúlyozta Szentes. A továbbiakban a polgármester egy korábbi cikkünkre tért ki, amelynek témája Székely Kinga Katalin, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) oktatójának doktori disszertációja volt. Ötéves kutatása során az oktató több szempontot figyelembe véve rangsorolta a csíki településeket, Madéfalva pedig a legjobbnak számító – a dolgozatban sikerorientáltként megnevezett – kategóriába került. A településvezető szerint a cikk megjelenése után foglalkoztatni kezdte a téma, és kutatni kezdett, hogy kiderítse, minek is köszönhető ez a jó eredmény. „Madéfalva mindig is központi hely volt, a ’90-es évek elején például vasúti csomópontnak, továbbá szövetkezeti központnak is számított. Ennek köszönhetően az állomás egy kereskedelmi adminisztratív központtá vált, mindenki oda járt vásárolni, kikapcsolódni, ügyeket intézni, és ma is ezt kellene visszaállítani, ezt szeretnénk megvalósítani a hivatal környékén” – tette hozzá Szentes.

Fontos a turizmus fellendítése

A polgármester elmondása szerint az a cél, hogy Madéfalvát egy történelmi kulturális központtá alakítsák. „Beszélünk székely termékekről, de ezeknek nincs egy közös logisztikai központja. Nagy szükség van egy kisebb ipari központra, ezt mindenképp fel kell építenünk. Természetesen ez egy térségszintű fejlesztés, az egész csíki térséget érintené. A harmadik fontos dolog az, hogy az infrastruktúra mellett program is legyen a településen. Ennek érdekében megnyitnánk a Hargita Aktív Arénát, amely magába foglalna többek között sportpályákat, egy kempingtelepet, játszótereket, lakókocsiparkot, parkolókat és lovardát. Mindenképp a Hargita-hegység szintjén gondolkodunk, és az a fontos, hogy minden korosztály tudjon a természetben kikapcsolódni. Itt van ez a szép, érintetlen táj, ami talán még az Alpoknál is szebb, és nem érezzük annak a súlyát, hogy milyen értékes helyen is élünk. Ide kell hozni az embereket, a természet adottságaira építve kell fellendíteni a turizmust” – mondta a polgármester. A negyedik terv egy Hargita Welness Center elnevezésű központ kialakítása a polgármester beszámolója szerint, amely a jelenlegi futballpálya területén kapna helyet. „Télen, nyáron használni lehet, és nagyon nagy igény van rá Székelyföldön. Egy családbarát wellness központ kiépítésében gondolkodunk többcélú medencékkel, szaunával, masszázzsal és gyerekbarát szolgáltatásokkal. Továbbá itt van nekünk a Siculicidium emlékmű, a felújítása után nincs más hátra, mint hogy a környékét rendezzük. Végül, de nem utolsó sorban a Szent Anna templom felépítésére is nagy hangsúlyt fektetünk” – emelte ki a polgármester.

Segítség az anyaországtól

Potápi Árpád János magyar nemzetpolitikáért felelős államtitkár szerint az itteni emberek sok esetben előbbre járnak, mint sokan Magyarországon, a székelyek ugyanis sokkal mozgékonyabbak. „A székely névből egy brandet kell építeni, bár ez valamilyen szinten már megvan, de ezt ki is kell használni. Már most tömegeket vonzanak ide, de ezeket a tömegeket itt is kell tartani turisztikai szempontból. Ma olyan kormánya van Magyarországnak, amely az elmúlt néhány évben rendbe tette a gazdaságot, és elmondhatjuk azt, hogy bár nincs tejjel-mézzel folyó Kánaán, de napról napra kicsivel jobban élünk. Ez az anyaország pedig egyre többet tud segíteni gazdasági értelemben is, a szülőföldön való boldogulást segítjük már két éve. Az idén például a fiatal vállalkozókat támogattuk, előtte a szakképzést, jövőre pedig a családi vállalkozók évét hirdetjük meg. Nekünk az az érdekünk, hogy ahol magyarok élnek a Kárpát-medencében, mindenhol erősek legyenek gazdaságilag, oktatásban, intézményrendszerben, és itt érkezünk el a politikai intézményrendszerhez, amire nagyon vigyáznunk kell, és fejlesztenünk. Régen volt olyan történelmi pillanat Erdélyben, ahol az összefogást meg lehetett teremteni, és hazafias kötelességünk ezt a lehetőséget támogatni. Ez azért is fontos, mert azok az elképzelések, amelyekről ma itt szó esett, politikai intézményrendszer nélkül nem tudnak megvalósulni” – húzta alá az államtitkár.