Jelentősen változott a különböző mezőgazdasági kultúrákkal beültetett Hargita megyei területek mérete az elmúlt esztendőkben – tudtuk meg Török Jenőtől.

A Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője elmondta, az utóbbi tíz évben 14 ezer hektárral csökkent a szántőterület a megyében, így az addigi közel 93 ezer hektár helyett 79 ezer hektárnyit művelnek meg ilyen formában. Ennek a változásnak egyrészt az az oka, hogy egyes területeket nem érdemes felszántani: gyengén teremnek vagy nehezen gépesíthetők. A másik oka, hogy egyre többen foglalkoznak állattenyésztéssel, viszont a havasi kaszálókat már nem kaszálják meg a gazdák, inkább a magasabb területeken fekvő szántókat alakítják kaszálókká – mutatott rá.

Az 1990-es években Hargita megyében még 15 ezer hektár területet ültettek be pityókával, az Európai Unióba való belépést követően viszont évről évre csökkent ezeknek a parcelláknak a mérete, mivel nehezebben lehetett értékesíteni a burgonyát. 2012-re már csak 10 hektáron foglalkoztak burgonyatermesztéssel, s mivel 2013 tavaszán rosszul lehetett értékesíteni a termést, az évben már csak 9200 hektárnyit ültettek be vele – részletezte a szakember. 2014-ben több mint 9900 hektáron termesztettek krumplit, de mivel a rekordtermést alacsony áron volt értékesíthető, Török úgy véli, hogy idén sem éri el a 10 ezer hektárt a burgonyaparcellák mérete.

Elsősorban Udvarhely és Keresztúr környékén termelnek szemes kukoricát, az ezzel bevetett területek mérete is jelentősen csökkent: míg 2001-ben 5100 hektáron termett, 2014-re ez felére csökkent, mindössze 2500 hektárnyi területet vetettek be. Ehhez a csökkenéshez elsősorban a vadkárok járultak hozzá, hiszen egyre többször dézsmálják meg vaddisznók a termést. Ezzel szemben Gyergyószéken és Csíkszéken is nőtt a silókukoricával bevetett területek mérete – foglalta össze az intézményvezető.

„A vetett takarmányterületek mérete is nőtt. Örömünkre egyre többen foglalkoznak lucernával, lóherével, azokkal a pillangós virágú takarmánynövényekkel, amelyek nemcsak az állattenyésztésben nagyon jók, hanem a talaj minőségét is javítják” – avatott be Török. Hozzátette, ezzel szemben nem változott jelentősen a cukorrépával, illetve búzával bevetett területek mérete. Udvarhelyszéken csökkent az őszi árpával való foglalkozási kedv, Csíkszéken viszont egyes gazdák próbálkoztak – a hidegeket rosszul viselő – őszi árpa vetésével. Mint megtudtuk, az enyhébb telek miatt volt, hogy bejött a gazdák próbálkozása, s így ők nagyobb termést gyűjthettek be, mint akik tavaszbúzát vetettek.

A Hargita megyei állatállomány minősége és számossága \'90 után nagyon visszaesett, majd 2007 után, az uniós támogatások révén fokozatosan javult mindkettő. A juhállomány lassan eléri a mélypont előtti állapotot, és a szarvasmarhák száma is gyarapodott, sőt tejtermelésük a jó takarmányozás és fajfeljavítás révén megduplázódott. Nem véletlen tehát, hogy egyre nő a takarmányterületek mérete, hiszen a gazdák inkább állataik számára, mint eladásra termesztik a növényeket – fejtette ki a mezőgazdasági szakember.

„Legrosszabb helyzetben a pityóka van az összes ágazat közül, hiszen kaszálóra kétannyi támogatást adnak, mint a szántóterületre – habár ez utóbbi fenntartására nagyon keveset kell költeni. Sőt, amíg a pityókára és a búzára is 200 euró a támogatás hektáronként, addig a búzával bevetett terültek megművelése egyötödébe kerül, mint a pityókával beültetetté. Ehhez hozzájárul az orosz embargó is, ami közvetve alacsonyan tartja az árakat” – fejtette ki az intézményvezető. Megjegyezte, jelenleg is csupán 40 banit adnak a burgonya kilójáért. Megszűnt továbbá a pityóka valamikori „valutaszerepe” is, jelenleg alig lehet pityókával cserélni, a csíkszéki falvakban a 2000-es évek elején viszont bármit lehetett burgonyáért vásárolni az utcákat bejáró furgonok rakteréből.