Hargita megyében mintegy tízezer fogyatékkal élő személy él, közülük viszont kevesen találnak munkát – tudtuk meg Elekes Zoltántól, a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelemi Igazgatóság vezetőjétől. Statisztikájukból kiderül, hogy megyeszerte 10 156 fogyatékkal élőről tudnak, közülük 1114 gyerek és 9042 felnőtt. A Hargita megyei fogyatékkal élők aránya alacsonyabb az országos átlagnál, bár az utóbbi időben egyre szűkül ez a szakadék – mondta az igazgató. 8459 felnőtt és 956 gyerek kap valamilyen állami támogatást. Az intézmény adatai szerint a többezres nagyságrendhez viszonyítva mindössze 471 személy alkalmazott a megyében. „Bár közöttük sok a nyugdíjas, valószínű a munkaképes korúak csak 10–15 százaléka dolgozik, ami kevés” – vélte Elekes Zoltán.

A Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelemi Igazgatóság nemrég zárt le egy kétéves uniós projektet, amelynek részeként támogatott foglalkozási irodákat hoztak létre helyi civil szervezetekkel partnerségben a megye öt városában, így segítettek munkát keresni a fogyatékkal élő fiataloknak, bevonva a potenciális alkalmazókat is. Nagyon széles skálán mozognak a lehetőségek: a gyengén látók például masszőrként vállalhatnak munkát, a mozgássérültek ott dolgoznak, ahol szellemi aktivitást kell kifejteniük, a szellemi sérültek fizikai munkát tudnak vállalni, a hallássérültek esetében nagyon tág a munkalehetőség – sorolta Elekes. A program segítségével mód nyílt arra is, hogy egy támogató elkísérje a sérültet addig, amíg a beilleszkedik új munkahelyére.

A munkaadók korábban inkább a szociális érzékenység miatt foglalkoztattak fogyatékkal élőket, kevésbé a termelés miatt, most átfordulóban van ez a tendencia – jegyezte meg az intézményvezető. Elmondta, hogy a munkaerőhiány miatt egyre nagyobb szükség van mindenféle munkaerőre, a munkaadók egyre inkább olyan esetben alkalmazzák a fogyatékkal élőt, ha a termelésnek valóban hasznos tagja tud lenni. „Reálisan szükség van munkaerőre, ezért hajlandóak sérülteket is foglalkoztatni” – fűzte hozzá.

Azonban a sérült személynek is akarnia kell munkát vállalni, az a tapasztalat ugyanis, hogy a mostani betegnyugdíjazáshoz elég egyetlen hónap munkaviszony is, így sok munkaképes fiatal inkább nem dolgozik – jegyezte meg. Szerinte az oktatás hiánya is komoly hátrány, hiszen nagyon sok fiatal nem kap megfelelő képzést. Négy vagy nyolc osztályt elvégeznek, de a továbbtanulás nincs biztosítva, kevés a speciális iskola, így később a szakképzésekre sem tudnak jelentkezni.

„A 448-as számú törvény értelmében minden olyan cég és intézmény, amelynek több mint 50 alkalmazottja van, köteles fogyatékkal élőt alkalmazni, vagy vásárolni tőlük valamilyen terméket vagy szolgáltatást, ellenkező esetben fizetnie kell az állam felé egy bizonyos összeget. Ha ezen felül még alkalmaz fogyatékkal élőt, aki nyilvántartott munkanélküli, akkor másfél évig kap 900 lejt havonta” – ezt már Jánó Edit, a Hargita Megyei Munkaerő-Elhelyező és Szakképző Ügynökség munkatársa magyarázta.

Hozzátette, ezenkívül még léteznek más kedvezmények is, amelyekkel arra ösztönzi az állam a munkaadókat, hogy sérülteket is foglalkoztassanak. Szerinte vannak, akik azért nem vállalnak munkát, mert félnek, hogy elveszítik a betegnyugdíjukat vagy egyéb juttatásukat, ugyanakkor előfordul az is, hogy a munkaadók is idegenkednek sérültet alkalmazni. A munkaerő-piaci elhelyezkedésük attól is függ, hogy milyen jellegű fogyatékosságról van szó. Például egy hallássérült könnyebben kaphat munkát, bár olyan esetre is volt példa, hogy a termelésbe nem fogadták el, mert ha nem hallja a gépeket, akkor akár meg is sérülhet munka közben. „Minden fogyatékkal élő számára megvan, hogy melyek azok a munkakörök, amelyekre alkalmasabbak” – jegyezte meg.

Testreszabott munka

Józsa Csaba, a Hargita Megyei Mozgássérültek Egyesületének elnökét arról kérdeztük, hogyan látja a fogyatékkal élők elhelyezkedési esélyeit. Szerinte is nagyon kevés munkahely van, ami úgymond a fogyatékkal élő képességeihez van igazítva. „Fel kellene mérni, hogy mire képes a fogyatékkal élő, és annak megfelelően keresni munkahelyet számára. Nálunk Incze Zsuzsanna kolléganőnk foglalkozik ezzel, ő próbál segíteni. Pozitív példák is vannak arra, hogy hogyan sikerült munkát találni fogyatékkal élők számára” – mondta. Az egyesületüknél a 19 alkalmazott közül heten különböző fokú sérültek, van, aki súlyosan fogyatékos, van, aki halmozottan. Többnyire textilmunkával, gyertyaöntéssel, árajánlat készítéssel, eladással foglalkoznak, van, aki informatikus, illetve nyílt napokkor a látogatóknak szintén fogyatékkal élő ismerteti tevékenységüket.