Kíváncsiak voltak arra, hogy érzik magukat új iskolájukban a kilencedikesek, ezért készíttek több témára kiterjedő kérdőíves felmérést tanévkezdés után tíz nappal, minden megyebeli középiskola kilencedikes osztályaiból bevonva két-két diákot – mondta el csütörtökön Hodgyai László, a Hargita Megyei Tanfelügyelőség munkatársa, aki a felmérés eredményeit ismertette.

A válaszadók szerint a kilencedik osztályosok többsége, mintegy 83 százaléka elégedett a szakkal, amelyre bejutott. 14 százalék nyilatkozta azt, hogy részben van megelégedve és több mint 2 százalékot tesznek ki azok, akik elégedetlenek. A megkérdezettek 12 százaléka válaszolta azt, hogy osztályt váltana kilencedik után, de a tanfelügyelőség tapasztalatai szerint az első középiskolai év elteltével nagyon kevesen vannak, akik valóban más osztályba kérik magukat.

Nem mindenki akar érettségizni

Megkérdezték a kilencedikeseket arról is, hogy kívánnak-e majd érettségizni. Közel 88 százalékuk válaszolta azt, hogy szeretne vizsgázni. Közel 10 százalék már most is úgy gondolja, hogy nem fog érettségire állni, köztük kétszer annyi a fiú, mint a lány.

Az osztálytársaikat kedvelik, a tanárokat kevésbé

A felmérés eredményei szerint a diákok 87 és fél százaléka már kedveli osztálytársait, több mint 11 százalékuk nyilatkozta azt, hogy csak részben. A tanárok tekintetében inkább megoszlanak a vélemények, a megkérdezett diákok 55 százaléka válaszolta azt, hogy kedveli az őt tanító pedagógusokat, több mint 42 százalék viszont azt, hogy csak valamelyest.

A megkérdezettek 41 százaléka azt nyilatkozta, hogy igényelni fogja a középiskolás ösztöndíjat vagy a szakmai ösztöndíjat. A felmérés egy másik eredménye szerint ugyanakkor a kilencedikesek 92 százalékának van otthon számítógépe, 87 százalék pedig internethozzáféréssel is rendelkezik.

Nyolc-tíz óra távol otthontól

A kérdésre, hogy mennyi telik el az iskolába való elindulásuk és a hazaérkezésük között, a diákok 60 százaléka azt válaszolta, hogy nyolc-tíz óra közötti idő. Csak 14 százalékot tesz ki azok aránya, akik hat-nyolc óra közötti időt töltenek el az iskolával és az oda-, illetve hazamenéssel. Számottevő, közel 22 százaléknyi kilencedikes tíz és tizenkét óra közötti időt tölt az iskolában, beleértve az oda és a visszautat, 3 százalék pedig 12 óránál is többet. Hodgyai rámutatott, 15 éves gyermekekről van szó, miközben felnőttek számára is számottevő terhelést jelent egy nyolc-tízórás műszak. Az, hogy mennyit vannak távol otthonról a gyermekek, minden bizonnyal a tanulmányi helyzetükre is rányomja a bélyeget – vélte a tanfelügyelő.

Sokan nem is reggeliznek

Bartolf Hedvig főtanfelügyelő arra hívta fel a figyelmet, hogy ebben az időszakban a diákok többsége egy meleg ebédet is el kellene fogyasszon. Ezzel szemben nagyon sokan még csak nem is reggeliznek, a megkérdezett fiúk 48 százaléka, a lányoknak pedig 55 százaléka mondta azt, hogy nem eszik iskolába indulás előtt. Ez az indulás pedig gyakran nagyon korán van, a felmérés eredményei szerint a kilencedikesek többsége, 31 százaléka hat és fél hét között indul az iskolába. Olyanok is vannak – a megkérdezettek kevesebb mint egy százaléka –, akik öt óra előtt elindulnak, és sok – majdnem tíz százaléknyi – diák indul iskolába öt és fél hat között.

Fél hat és hat között a megkérdezettek 12 százaléka lép ki az ajtón. Fél hét és hét között 23 százalék, hét után pedig 22 százalék indul iskolába. A koránkelés és a reggeli, illetve az ebéd hiánya minden bizonnyal negatívan befolyásolja a diákok tanulási képességét is, ezért mindenképpen jó lenne egy olcsó, de egészséges ebéd bevezetése az iskolákban – mondta Bartolf Hedvig.

Megkérdezték a diákoktól azt is, hogy a szülők mennyit költöttek iskolakezdéskor és a többség, több mint negyven százalék kétszáz és négyszáz lej közötti összeget fordított a gyermekek iskolába indítására. Majdnem harminc százalék válaszolta azt, hogy kétszáz lejig terjedő összegbe került a tanévkezdés szüleiknek, de olyan is volt, aki szerint több mint ezer lejt fordítottak a szülők erre a célra.