A kormány múlt heti döntése nyomán február elsejétől 50 százalékkal növelik a közpénzből működtetett kulturális intézményekben dolgozó előadó-művészek, színészek, zenészek, táncosok, valamint a kiszolgáló személyzet fizetését.

Ennek nyomán a csíkszeredai önkormányzatot is megkerestük azért, hogy megtudjuk, hogyan tudják biztosítani a hozzájuk tartozó kulturális intézményekben dolgozók bérének 50, illetve a vezető beosztásúak 20 százalékos növelését. A kormány által kötelezővé tett intézkedés ugyanis fejtőrést okozhat az önkormányzatoknak, hiszen a béremelésekre nem biztosított forrást az állam. A helyi önkormányzatoknak kell megoldaniuk saját költségvetésükből.

Füleki Zoltán, Csíkszereda alpolgármestere a téma kapcsán úgy nyilatkozott, hogy jelenleg elemzik a helyzetet, egyelőre adatokat kértek a Csíki Játékszíntől és a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttestől, hogy láthassák, hová, mennyi pénz szükséges, milyen programokra mennyit kell költeniük. Arra a kérdésre, hogy lehet-e számítani elbocsátásokra, azt válaszolta az elöljáró, hogy reméli, nem.

„Azon vagyunk, hogy ez ne történjen meg, hiszen ezek az intézmények már így is a legkevesebb személyzettel működnek a 2009–2010-es elbocsátások óta” – jegyezte meg. Hozzátette, a készülőben lévő városi költségvetést is át kell dolgozniuk, nemcsak a művészeti személyzet béremelése miatt, hanem azért is, mert az önkormányzati dolgozók fizetését is növelniük kell. A tavalyi évhez képest egy bizonyos összeggel meg kell emelni az intézményeknek szánt, a városi költségvetésből biztosított összegeket, de azt még nem tudják, hogy mennyivel.

Széles skálán mozog
a színészek fizetése

Visky András, a Kolozsvári Állami Magyar Színház művészeti vezetője a Krónika kérdésére kifejtette, korábban a színészek fizetése olyan kevés volt, hogy a színházak vezetőinek különböző – törvényes – trükköt kellett kitalálniuk, külső forrásokból kellett pénzt szerezniük ahhoz, hogy például a színészek lakhatását támogatni tudják. Mint részletezte, az erdélyi magyar és általában véve a kisebbségi színjátszásra vonatkoztatva is érvényes az, hogy a színészeknek csak egy nagyon szűk rétege tud elvétve a színházi fizetés mellett más bevételekhez jutni filmszerepekből és hasonló pluszmunkákból. „Ezért úgy gondolom, az előadóművészek megbecsülése fontos lépés, a béremelés mindenképpen pozitívan befolyásolja a színészek életminőségét” – magyarázta Visky.

Mint Füleki magyarázta, igyekeznek fenntartható módon megoldani a helyzetet, megnézni, hogy honnan lehet pénzeket elvonni, átcsoportosítani, ha nem szükséges egy beruházást, javítást idén elvégezni, akkor jövőre halasztani, úgy, hogy normális körülmények között tudjanak ezek az intézmények működni.

Parászka Miklós, a Csíki Játékszín igazgatója elmondta, szerdán tartottak megbeszélést az önkormányzattal. Úgy véli, hogy jövő héten születhet konkrétabb döntés az ügyben. Mint mondta, két probléma van ennek kapcsán: egyik, hogy forráshiány van, a másik, hogy béraránytalanság jön létre majd az intézményben. „A sürgősségi kormányrendelet (OUG 2/2017) elhamarkodottan született meg, felemás helyzetet teremtve azáltal, hogy a csoportfőnöknek kisebb lesz a fizetése, mint a beosztottnak” – fűzte hozzá a színházigazgató. A társulatnál egyébként úgy becsülték, hogy hozzávetőleg évi 600 ezer lejjel lesz többre szükségük a 45 alkalmazott fizetésemelésének biztosítására.

„Minden személyt érint ez a béremelés a Hargita együttesnél, örvendünk neki, és már nagyon várjuk, hogy ez valósággá váljon” – jelentette be boldogan András Mihály. A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes igazgatója ugyanakkor hasonlóan látja az 50 százalékos béremelés következményét, mint a Csíki Játékszín vezetője. „Ez olyan »bérfeszültséget« fog okozni, hogy a vezető személyek, középvezetők fizetése alacsonyabb lesz, mint a többieké, holott nagyobb felelősséget kell vállaljanak és többet kell dolgozzanak”.

Mint megtudtuk, az együttesnél 35-en dolgoznak, tavaly 855 ezer lej volt a bruttó bérük, idén úgy számolták, hogy a fizetések „feltornásztatásával” közel 400 ezer lejjel többre, azaz 1,2 millió lejre lesz szükségük bérköltségre. „Nem tudjuk, hogy ennek a béremelésnek mi lesz a böjtje, de reméljük, nem lesz” – jegyezte meg, hozzátéve, hogy így is a táncosok többsége minimálbérért dolgozik, és sokukat gyakran a családjuk segíti az anyagiakban.

„Szeretnénk, ha az önkormányzat tudná a Székelyföldön maradást jelentő béremelést vállalni. Ugyanakkor arra kérem, a vezető beosztásban dolgozókat, hogy ne azt nézzék, hogy kevesebbet kapnak, hanem azt, hogy kollégáiknak végre több lehet. A fizetések növekedése a kulturánk minőségjavulásához járul hozzá” – osztotta meg az igazgató.