Jobban kell védelmezni a passzív dohányzókat, ehhez pedig a jogszabály szigorítására van szükség – jelentette ki a hétvégén tartott, Dohányzás másodkézből elnevezésű konferencián a tüdőgyógyász társaság elnöke. Florin Mihălțan szerint a törvényből el kellene távolítani azt a rendelkezést, miszerint a száz négyzetméternél kisebb vendéglők dohányzólokálokként is működhetnek, valamint az iskolák környékén be kellene tiltani az olyan álcázott boltok működését, ahol cigaretta is vásárolható.

Romániában egyelőre a közterületeken tilos a dohányzás, például a parkokban vagy az egyetemek, iskolák és kórházak környékén. A rendelkezések megengedik a dohányzást a vendéglőkben, ha elkülönített légterű, kijelölt helyen gyújtanak rá a fogyasztók, a száz négyzetméternél kisebb vendéglők pedig dohányzóhelyekként is működhetnek.

Év végi kontroll, dohányzási szempontokkal is

A szabályozások életbe lépésekor nehezen feleltek meg a rendelkezéseknek a különböző lokálok, azonban jelenleg a vendéglátóipari egységek jelentős része tiszteletben tartja az érvényben lévő törvényeket – magyarázta portálunknak Laurenţiu Moldovan. A Hargita Megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőség vezetőjétől ugyanakkor megtudtuk, e tekintetben nem voltak súlyosabb kihágások, a vendéglátók többsége megértette a szabályokat.

A közelmúltban egyébként nem ellenőrizték a vendéglátóipari egységeket kimondottan a dohányzás korlátozását illetően, azonban az elkövetkezőkben mustrázni fogják azokat a vendéglátó- és szórakozóhelyeket, amelyek ünnepi mulatságokat tartanak, és erre is figyelni fognak. Év végén más jellegű vizsgálatokat végeznek, de jövőre tematikus ellenőrzéseket terveznek – tette hozzá a fogyasztóvédelmi felügyelőség vezetője.

Nem tartják be a szabályokat

Nagyon sok helyen a dohányzásra vonatkozó, jelenleg érvényben lévő rendelkezést sem tartják be – hívta fel a figyelmet Kurkó Csilla tüdőgyógyász főorvos, a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház tüdőgyógyászati osztályának vezetője. Úgy véli, mindenekelőtt a jelenlegi szabályokat kellene tiszteletben tartani. Ilyen például, hogy munkahelyeken, közösségi terekben nem szabad dohányozni, de ez sok munkahelyen nincs megoldva, olyan is előfordul, hogy asztmás beteg orra alá füstölnek a kollégái – hozta fel példaként Kurkó Csilla.

Az egészséges ember számára is veszélyes

A dohányfüst különösen irritáló az asztmás betegek számára, családon belül is fontos erre odafigyelni, ha asztmás gyermek van a családban – emelte ki a főorvos. Leszögezte ugyanakkor, hogy a passzív dohányzás hosszú távon az egészséges ember számára is veszélyes. A dohányzás által okozott megbetegedéseket tekintve nincs nagy különbség az aktív és a passzív dohányzó között, majdnem ugyananyira veszélyes, ha például a nemdohányzó nyolc órán át szívja be a mellette lévő cigarettafüstjét – mondta az orvos, aki tud olyan esetről, hogy a nemdohányzó feleség kapott tüdőtágulást, miután egy életen át szívta férje cigarettafüstjét.

A megbetegedések fele a dohányzáshoz köthető

A hozzájuk forduló betegek több mint felénél a dohányzás okozza az egészségügyi problémát – érzékeltette a főorvos a cigaretta egészségromboló hatását. Fel kellene nőni ehhez és meg kellene érteni, hogy ez reális veszély – mondta még a szakember, aki úgy látja, az egészségügyi nevelésnek is nagyobb szerepet kellene vállalnia ezen a téren.

Szigorúbb szabályok, nevelési módszerek

Mintegy 6,4 millió passzív dohányzó van az országban – derült ki a hétvégi konferencián, illetve az is, hogy a 2011-es adatok szerint majdnem az ország 27 százaléka cigarettázik. Az arány csökkentéséhez több módon is hozzá lehetne járulni, a legfőbb stratégia a jogi eljárás lenne, ami által szigorú szabályokat szabnának a cigarettázóknak – vélik a szakemberek.