Fotó: Veres Nándor
Nem sokan bíznak abban, hogy az irodai asztalon megírt romastratégia egyik napról a másikra megoldja a cigányság sanyarú helyzetét, mégis a jogszabály világosan fogalmaz: a tavaly lejárt romastratégia helyett az önkormányzatoknak kötelező módon újat kell elfogadniuk. A cigány nemzetiségűek száma Csíkszeredában egyébként megközelíti a félezret.
2015. március 03., 10:572015. március 03., 10:57
2015. március 03., 11:132015. március 03., 11:13
Jövő héttől indítják el a családtervezési programot a csíkszeredai cigányok körében. Többek között ezzel a programmal bővült a 2015–2020-as periódusra vonatkozó, a romák társadalmi és kisebbségpolitikai helyzetének javítását célzó stratégia, amelyet pénteki ülésén fogadott el a csíkszeredai önkormányzati képviselő-testület.
Kövér Katalin, a Csíkszeredai Polgármesteri Hivatal szociális osztályának vezetője a téma kapcsán elmondta, mivel 2014-ig volt érvényes a korábbi romastratégia, ezért a 2015–2020-as periódusra új stratégiát kellett kidolgozniuk és elfogadtatniuk a helyi önkormányzati képviselőkkel. Erre egyébként törvény kötelezi a helyi önkormányzatokat. A romák integrálását célzó országos stratégiát idén módosították a 18-as számú kormányhatározattal.
„Nem lehet elvárni, hogy egy stratégia egyik percről a másikra megoldja a romák helyzetét” – véli az osztályvezető. Mint magyarázta, az 1-8. osztályos cigány származású gyermekek iskoláztatási programjának is csak mostanában kezdett látszata lenni, hiszen a gyermekek megtanultak írni, olvasni, számolni, szüleik helyett képesek egy kérést leírni, űrlapokat kitölteni. „Az a probléma, hogy ennek a programnak nincs folytatása, így nyolcadik osztály után lemorzsolódnak, és ugyanarra a szintre kerülnek vissza” – állapította meg Kövér. Szerinte nem fórumokra és konferenciákra van leginkább szükség, hanem egyszerű tevékenységekre, például fogkrémet venni és megtanítani a cigány gyermekeket fogat mosni, vagy más higiéniai nevelés is jól fogna, hiszen sokszor az evőeszközöket sem ismerik. Az osztályvezető ugyanakkor kifejtette, hogy a romák integrálását nem lehet csak helyi szinten megoldani, másrészt kérdés, hogy egyáltalán a roma közösség akarja-e az integrációt.
Az új stratégiában nem módosultak azok a pontok, amelyek a csíkszeredai romatelepek víz- és villanyfogyasztásának fedezésére, illetve a 64 cigány gyermek tanszer-, ruházat- és ebédtámogatására vonatkoznak, továbbá az egészségnevelési programok sem változtak. Például tavaly a Tavasz utcai telep közköltségére több mint 36 ezer lejt fizetett a város, ennek ellenértékét közmunkával törlesztik le az ott élő romák. A stratégiába újdonságként azonban belefoglalták a családtervezési programot, azaz újra elindítják, mert korábban még volt ehhez hasonló kezdeményezés. „Jövő héttől szeretnénk elindítani a családtervezési programot, amelynek részeként délutáni megbeszéléseket folytatnánk főleg a roma közösség férfi tagjainak bevonásával, hogy megértessük velük, vállaljanak kevesebb gyermeket. Ez egy hosszú folyamat lesz” – ismertette Ioni Emese, a Csíkszeredai Polgármesteri Hivatal szociális osztályának helyi problémafelmérője.
Múlt héten tartottak gyűlést a cigányok fezárkoztatásáért felelős helyi kezdeményezésű csoport tagjai, amelyen többek között átbeszélték a csíkszeredai romák helyzetét, a velük kapcsolatos problémákat. „Rengeteg panasz érkezett a kolduló gyermekekkel kapcsolatosan, ezért felszólítást és pénzbírságot kapnak szüleik, továbbá az illegális tartózkodással is vannak még problémák, razziákat is szervezünk” – sorolta Ioni Emese.
Sok panasz érkezett a Decemberi Forradalom utcai lakóktól, hiszen a közelben található kukáknál akár negyvenen is összegyűlnek esténként, a lakók nem merik emiatt este levinni a szemetet. Egyébként Csíkszeredában a januári adatok szerint a Tavasz utcai cigánytelepen 118 személy (31 család), a Tavasz utcai sétányon további 110 személy, a város központjában, a Petőfi Sándor, valamint a Márton Áron utcában 89 személy, a csíksomlyói telepen pedig 180 személy (37 család) él. A nomád életmódjuk miatt azonban számuk állandóan változik.
Kövér Katalintól megtudtuk, hogy 2005-ben a csíkszeredai önkormányzat megvalósíthatósági tanulmányt készíttetett szociális lakások építésére, továbbá elindították az eljárást egy 5000 négyzetméteres terület vásárlására. Az akkori elképzelések szerint 20 darab 50 négyzetméteres földszinti lakást építettek volna, négy lakásonként egy illemhellyel. Próbáltak Csiba, később a Szentlélek utca környékén területet vásárolni, de a lakók ellenezték, így terület hiányában a projekt megvalósítása elmaradt. Szintén nem került sor a tavaly tervbe vett tíz lakókonténer megvásárlására sem, amelyeket a Tavasz utcai cigánytelepre szállítottak volna. Mint az osztályvezető elárulta, kértek árajánlatokat lakókonténer-forgalmazóktól, de mivel 60 ezer eurós áfa nélküli árat kértek a barakkokért, az önkormányzat elállt ettől a tervétől. „Ráadásul a romák is ellenezték az új konténereket, ők inkább építőanyagokat szerettek volna, hogy tudjanak építkezni” – mondta Kövér.
Soron kívüli ülésen döntött több határozattervezetről a csíkszeredai önkormányzati képviselő- testület szerdán. Több tervezett beruházás becsült értékét kellett módosítani, de a költségvetés kiigazítására is szükség volt különböző tételekkel.
A csendőrség és a helyi vadásztársulat közös akciójára azután került sor, hogy vészhelyzeti riasztás érkezett a 112-es segélyhívó számra.
A megszokott falfestésen, fertőtlenítésen túl mosdókat javítanak, tantermeket alakítanak át, udvart szépítenek a csíkszéki iskolák. Készülnek az őszi tanévkezdésre.
A csíkszeredai Brassói útra tervezett körforgalom terveinek elkészítése folyamatban van, a kivitelezést pedig jövőben kezdenék el. Mindez egy olyan általános bizonytalanság közepette történik, amely számos tervezett beruházást meghiúsíthat.
Másodfokú (narancssárga) figyelmeztetést adott ki Hargita megye több településére vasárnap délután az Országos Meteorológiai Szolgálat. A lakosságot Ro-Alert üzenetben is figyelmeztették a várható szélsőséges időjárási eseményekre.
Történelmi jelentőségű ünnepen vett részt vasárnap a gyimesbükki katolikus közösség: dr. Kovács Gergely gyulafehérvári érsek felszentelte az újjáépített Szent Péter és Pál templomot. A szertartás a hálaadás és a közösség erejének ünnepe volt.
Egy év alatt újjáépült a gyimesbükki Szent Péter és Pál-templom, amelyet vasárnap, augusztus 17-én szentel fel dr. Kovács Gergely érsek. A felújítás közösségi összefogással, ingyenesen átadott területekkel és sok önkéntes munkával valósult meg.
A Nagy István Művészeti Középiskola Ifjúsági Vegyeskara először vesz részt nemzetközi versenyen: az Ohridi Nemzetközi Kórusfesztiválon képviselik Romániát. A felkészülésről Fábián Attila, Mosoly Dániel Tibor és Darabos Andrea Tünde beszélt.
Fontos, hogy a mai világban, amikor számos veszély leselkedik a fiatalokra fel lehessen kínálni egy másik utat nekik, mint a Csíksomlyói Ifjúsági Találkozó (CSIT) – hangoztatta az egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár.
A szociális segélyezettek közül 155 érintettnek van hátraléka a csíkszeredai önkormányzat felé, köztük akad olyan is, akinek 40 ezer lejt meghaladó tartozása van. Amennyiben nem törlesztenek, elvágják a szociális juttatásukat.
szóljon hozzá!