A törvényszék döntése nem a székely zászló felhúzásának tiltására vonatkozik, hanem azokra a lépésekre, amelyek ezt megelőzték. Így elsőként érvénytelenítették azt a 277-es számú, a zászlórúd által elfoglalt területre vonatkozó bérleti szerződést, amelyet a Csíkszereda Polgármesteri Hivatala kötött idén az Erdélyi Magyar Néppárttal. Ugyanakkor érvénytelenítették a május 30-án kiadott, 64-es számú építési engedélyt, amelyet a polgármesteri hivatal a néppárt nevére állított ki. Harmadik pontként pedig a törvényszék elutasította a néppártnak a perbe avatkozás érdekében benyújtott kérését.

Az építési engedély érvénytelenítése érdekében Hargita megye prefektusa nyújtott be keresetet a törvényszékre, ezt a zászlófelvonás napján, június 3-án iktatták. Erre hivatkoztak a rendőrök is, amikor a zászló felhúzása után azonnal közbeléptek, a lobogót levették és elvitték. A rendőrségi szóvivő akkor azt mondta, mivel az építési engedély közigazgatási per tárgyát képezi, a 2015-ből származó 141-es törvény értelmében kihágásnak minősül a zászlófelvonás is. Utóbbi törvény a területi közigazgatási egységek – megyék, települések – zászlóira vonatkozik, és előírja, hogy ezeket az intézmények székhelyén lehet kitűzni, Románia és az Európai Unió lobogójával együtt.

A prefektus által benyújtott keresetlevél szerint viszont az építési engedély megsérti az építkezésekre vonatkozó 1991-ből származó 50-es, és a 2001-ből származó 350-es számú, valamint a reklámhordozók elhelyezésére és engedélyezésére vonatkozó 2013-ből származó 185-ös törvényeket. A kereset megemlíti, hogy az engedélyt egy zászlórúd felállítására és egy zászló felvonására adták ki, ebben az esetben pedig be kell tartani a 185-ös törvényt, mert meghatározott időszakra vonatkozó reklámozásról van szó. A beadvány végül kitér a már említett, helyi zászlókra vonatkozó 141-es törvényre is, kiemelve, hogy az előírások be nem tartása 5000-től 10 000 lejig terjedő pénzbírságot von maga után.

A zászlót évekkel ezelőtt az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) csíkszeredai szervezete és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) kezdeményezésére helyezték ki a Szabadság térre, a korábbi zászlórúd azon a helyen volt, ahol most a Márton Áron-szoborcsoport áll. A szoborállítás előtt új helyet kerestek a zászlónak, amelynek tartórúdját a Szabadság tér megyeháza felőli oldalán, a Szakszervezetek Művelődési Házával szemben, egy zöldövezeti részen állították fel. A korábbi helyszínen levő székely zászló eltávolítása érdekében a Dan Tanasă vezette Méltóságért Európában Polgári Egyesület indított pert, és ezt mind első-, mind másodfokon megnyerte.

A mostani elsőfokú ítélet ellen a perbe avatkozásának elfogadását kérő fellebbezést nyújt be a néppárt a Marosvásárhelyi Ítélőtáblán – közölte megkeresésünkre Tőke Ervin, az EMNP csíkszéki elnöke.