Hegyvidéki térségek: a biológiai sokféleség utolsó menedékei Európában címmel tartottak konferenciát pénteken Csíkszeredában. A PACINFO – A mezőgazdaság társadalmi és környezeti szerepe a hegyvidéken elnevezésű projekt utolsó nagy állomásaként szakemberek számoltak be többek között hegyvidéki mezőgazdasági, környezetvédelmi és vidékfejlesztési témákról.

Ferencz Angéla, a Hargita Megyei Kulturális Központ igazgatója például a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés társadalmi funkcióiról tartott előadást, amelyben rámutatott, hogy a kultúráról általában úgy gondolkodnak mint zárt koncerttermekről és színházi előadásokról. Vidékfejlesztési megközelítésből azonban a kultúra mindazon jelek, szimbólumok, szokások összessége, amely révén az emberek belakják a körülöttük lévő világot.

Beszámolt arról is, hogy a megyében egyre több település keresi az identitását, próbál erősségeire építve egy olyan imázst kialakítani, amely által megfogalmazhatja önmagát, kitűnhet a többi település közül. Ferencz Angéla példaként a szépvízi Szent László napokat, a madéfalvi hagymafesztivált, a csíkszentdomokosi szőttesek vasárnapját, illetve a gyimesi puliszkafesztivált említette. Ezekben a kezdeményezésekben közös, hogy van bennük innovatív jelleg, vonzó, márkázható termékekként működnek, turisztikai látványosságot jelentenek és sok esetben a rivalizálásnak is teret biztosítanak. Továbbá ezek a jelenségek a pezsgő vidéki élet elterjedéséhez járulnak hozzá, amely a Közös Agrárpolitika egyik fő célkitűzése − részletezte a szakember.

A hegyvidéki kaszálók fontossága a hegyvidéki biodiverzitás fenntartásában című bemutatójában Demeter László biológus a Pogány-havas Kistérség Társulás szerteágazó munkájáról számolt be. Többek között beszélt a kutatásaikról és azok eredményeiről, a kaszálók biodiverzitásáról, a Natura 2000-es területek fajgazdagságáról, és a hagyományos gazdálkodásról is. Mint elmondta, a kistérség szakemberei elsősorban a kaszálókkal foglalkoznak, amelyek a székely táj és életvitel jellegzetes elemei. „Székelyföld specifikussága Romániában abban rejlik, hogy a hagyományos tájhasználat folyamatos volt, illetve a lakosság összetétele, ahogyan az állattartás fő profilja sem változott jelentősen az elmúlt évszázadok során” − magyarázta Demeter.

Mindemellett a nap folyamán Kovásznai Sándor, projektmenedzser a PACINFO projekt eddigi megvalósításairól számolt be, míg Radu Rey egyetemi professzor a hegyvidéki gyepek biodiverzitásáról és a magas biológiai értékű hegyvidéki termékekről beszélt. A szintén egyetemi professzor Aurel Damian beszámolt az erdélyi hegyvidéki mezőgazdaságról és a környezetvédelemről, Korodi Attila parlamenti képviselő előadásában pedig a fent említett projekt környezetvédelmi fontosságát ismertette. Csányi Sándor, magyarországi egyetemi professzor a természetmegőrzés céljairól, Hartel Tibor kolozsvári kutató a fás legelőkről, Tirják László, a Körös-Maros Nemzeti park igazgatója pedig saját tevékenységükről számolt be.