Sebő Ödön 1942 decemberében végzett a Ludovikán, ahonnan a gyimesi 32. határvadász zászlóaljhoz szerződtette magát. „Mivel az évfolyam 252 főből állott, én pedig a kettes rangszámmal végeztem, oda helyeztek, ahová kértem. Gyimesfelsőlokra kértem magamat” – olvashatjuk A halálra ítélt zászlóalj című önéletírásából. A könyv beszámol a maroknyi csapat 1944 szeptemberében vívott hősi küzdelméről, amikor is három hétig sikeresen védték a határt a szovjet túlerővel szemben.

A regény ihlette a maglódi Jákfalvi Pétert, hogy 2007-ben létrehozza a Maglódi Sebő Ödön Túratársaságot. Azóta az anyaországi településről minden évben megszervezik a Sebő Ödön emlékkirándulást a Gyimesekbe, a néhai hadnagy tiszteletére. Az útvonalakat a gyalogtúrázást, sízést kedvelő hadnagy regénye alapján jelölték ki mindig. A keresztről is az önéletrajzi írásból tudtak. „Gáborok-patakán indultam felfelé (…) a térkép szerint egy keresztnek kellett volna következni a gerincen, de bárhogy tekergettem is a nyakam, nem találtam meg. (…) eltávolíthatták, mégpedig nem jóindulatból… Megfogadtam, hogy mihelyt módom lesz rá, a keresztet vissza fogom állítani a helyére” – olvashatjuk a regényben. Ugyanonnan megtudjuk, hogy vissza is állították a keresztet: „Húsvétkor eljött a tavasz, ideje volt beváltani a feszületre vonatkozó ígéretünket is. Ezért egy nap erre az apahavasi lejtőre rendeztünk menetgyakorlatot, fejszével és fűrésszel. A székely legényeket nem kellett tanítani erre a munkára; mire felocsúdtam, már készen állt a kereszt és rajta a felírás: »Sebő hadnagy keresztje«...”

Az emléktúrázók mindig keresték a keresztet, de nem találták, végül rábukkantak a csonkjára. „A 2007-i első túráról azt hittük, megismételhetetlen. Azóta ötször sikerült megismételnünk, kibővült társasággal, változó útvonalakon. Többször kerestük azt a bizonyos keresztet az Ugra-tetőn, de már nem volt meg. Végre tavaly Kákonyi András térképész túratársunk és Molnár Szabolcs, a völgybéli panzió (Borospataki Skanzen Panzió – szerk. meg.) vezetőjének – segítségével megtaláltuk a csonkját. Molnár Szabolcs vállalta, hogy a keresztet elkészítteti, a maglódi iparművész, Somogyváry Misi bácsi tervei szerint” – tudtuk meg Jákfalvi Pétertől.