Zarándoklat Márton Áron nyomdokán

A zarándoklat nyitó szentmiséjét hétfőn reggel tartották a csíksomlyói kegytemplomban, ahol Bőjte Mihály ferences házfőnök köszöntötte az egyházmegye huszonhét településéről érkező zarándokokat.

A háromnapos zarándokút Erdély püspöke életének főbb állomásait érintette: a csíksomlyói kegytemplomtól indulva meglátogatták szülőfaluját, Csíkszentdomokost, innen útjuk a börtönévek leghírhedtebb helyszínére, Máramarosszigetre, majd a püspökszentelés helyszínére, Kolozsvárra és a püspöki székhelyre, Gyulafehérvárra vezetett.

Az látszik, hogy igény van a zarándoklatokra, egyre többen és több helyről jelentkeznek. Isten szolgája Márton Áron püspök élete és tanítása világító jelként áll mindannyiunk előtt, de csak akkor tudjuk követni, ha ismerjük is – fogalmazott Ferencz Kornélia, az Erdélyi Mária Rádió munkatársa, a zarándokút szervezője. A mostani út lelki vezetője – Kovács Gergely posztulátor távollétében – a csíkszentgyörgyi születésű Kasza László brassói káplán, Márton Áron püspök szentté avatási ügyének viceposztulátora volt. A zarándokokkal tartott többek között Csíki Dénes kanonok, nyárádköszvényesi plébános, Áron püspök egykori titkára is, aki személyes élményeit, a „kegyelmes úrral” kapcsolatos történeteit osztotta meg.

A közel ötvenfős zarándokbusz első állomása Csíkdánfalva volt, ahol Bara Ferenc főesperes, Márton Áron utolsó titkára tanúságtételét, személyes élményeit osztotta meg a hívekkel. Ma már csak ketten élnek azok közül, akik jelen voltak a püspök halálakor, s tanúskodhatnak a történtekről. 1980. szeptember 29-én püspöki rezidenciáján háromnegyed kilenckor, miközben másodikat harangoztak a Szent Mihály-napi búcsúra, meghalt Áron püspök. A székesegyház búcsúünnepén „elvesztettünk egy földi atyát, de atyát kaptunk az égben” – fogalmazott Bara Ferenc.

A zarándoklat következő állomása Márton Áron szülőfaluja, Csíkszentdomokos volt, ahol megtekintették a korábbi egyházi iskola épületében kialakított Márton Áron Múzeumot. A domokosi templomban Csiby László lelkész megmutatta a szülőfalunak adott püspöki ajándékokat: az ezüst kelyhet és a paténát. A zarándokok találkoztak Márton Gerővel, a püspök unokaöccsével, az egykori szülői ház helyén álló épület előtt, ahol tábla őrzi a jeles szülött emlékét. Az ebédet ezúttal is a Segítő Nővérek Árpád-házi Szent Margitról elnevezett házában fogyasztották el a zarándokok. A ház ugyan Áron püspök halála után, de az ő óhajának köszönhetően épült fel, ezt egy emléktábla is tanúsítja: „Márton Áron Erdély püspökének 1941. évi terve valósult meg 1992–1995 években, amikor felépült közös összefogással Árpád-házi Szent Margit-rendház Csíkszentdomokoson”.

Az út folytatásaként Szászrégenben álltak meg, ahol Balla Árpád plébános fogadta a zarándokcsoportot. Itt található az első, Márton Áront ábrázoló egész alakos kültéri szobor, ugyanakkor a templomban vitrálé is őrzi a szent életű püspök emlékét.

A zarándoklat második napján, Máramarosszigeten a börtönmúzeumban felkeresték a 45-ös cellát, ahol a püspök több éven át raboskodott, majd szentmisét mutattak be a plébániatemplomban és fejet hajtottak az áldozatok emléke előtt a szegények temetőjében.

A zarándoklat utolsó napján a kolozsvári Szent Mihály-templomban, Márton Áron püspökké szentelésének helyszínén Kovács Sándor főesperes köszöntötte a zarándokokat, majd elkísérte őket a piarista templomba, ahol egykor a nagy püspök a szószékről tanította a fiatalokat.

Gyulafehérváron a püspöki palotát, Márton Áron egykori dolgozószobáját és kápolnáját, továbbá a székesegyházat és a kriptát tekintették meg Hegedűs Enikő művészettörténész vezetésével, végül közösen imádkoztak az „emberkatedrális” mielőbbi boldoggá és szentté avatásáért.