„Gyergyószentmiklós életében egy nagyon fontos kérdést kell kezelnünk, mert nemcsak a cigányok, hanem a lakók számára is fontos a békés együttélés” – mondta bevezetőjében Mezei János polgármester. Jelenleg 436 cigány nemzetiségű személy szerepel a városi nyilvántartóban, viszont  700, de akár ezerre is tehető a városban lakó cigányok száma, akik nagyrészt egy tömbben, a Téglagyár utcai cigánytelepen laknak, illetve az utóbbi években több, a város szívében lévő utcában is vásároltak házat. A 2007-től működő tanintézetről, a cigányprobléma megoldására létrehozott helyi rendőrség munkájáról, illetve a „viskóbontásokról” is szólt a városvezető. Kiemelte a baptista egyház, Novák Zsolt lelkész jó útra terelő áldozatos munkáját, mellyel a közösség hasznos tagjává igyekszik nevelni, felzárkóztatni a cigányokat.

A lakók meglátásai

„Beszélgethetünk a cigányokról, de az érintettek hiányoznak” – jegyezte meg egy felszólaló. A kettős mércével való mérést hozták fel a lakók, kiemelték, hogy a büntetések felhajtásánál egyformán kellene a törvényeket betartatni mindenkivel, legyen az magyar, román, cigány vagy más nemzetiségű. Ezt a közhangulatot, közmegítélést minél előbb kezelni kell – értettek egyet a jelenlévők.

A fegyelem és a rend fenntartásában kellene keményebben fellépjen a rendőrség, csendőrség, helyi rendőrség. Javaslatként elhangzott, hogy a rendfenntartók szúrópróbaszerűen tartsanak gyakori ellenőrzéseket, különösen figyelve a városban lévő gócpontokra, a járőrszolgálat bevezetése is előrelépéshez vezethetne. Ajánlották, hogy a saját közösségükből válasszanak képviselőt maguknak a cigányok, mert akkor könnyebben megy  a kommunikáció, felemlegették, hogy korábban volt önkormányzati képviselője is a szentmiklósi cigány közösségnek.

A kosár- és seprűfonásból élő helyi cigányoknak segítséget jelentene, ha értékesíteni tudnák a portékáikat, így nem kellene házalniuk a megélhetésért. Szintén javaslatként hangzott el egy szemétszelektáló létrehozása, hogy ne a jelenlegi, főleg a lakónegyedekben lévő kukákból válogassanak, maguk mögött hagyva a sok szemetet. A vasgyűjtésről is szó esett, ajánlották, hogy a gyakori ellenőrzések lehetnek célravezetők ez esetben is, hiszen nap mint nap lopják az aknatetőket, huzalokat.

A segélyt nem lehet megvonni

A szociális segély, a támogatások megvonását is felvetették a lakók, erre azonban az önkormányzatnak nincsen joga. Javasolták, hogy ha már nem lehet megvonni a segélyt, akkor a kötelező munkát, mely nagyjából a közterek takarításából áll, fokozottabban kellene ellenőrizni. A minőségre kellene jobban figyelni, nem az ott eltöltött órákra. A város 21 körzetre van osztva, ahol egyenként 3-4 szociális segélyben részesülő végzi a kötelező munkát. Nem könnyű 150-200 cigánnyal, működnek, ahogy működnek – hangzott el.

A segélyek és támogatások kapcsán vetődött fel, hogy amíg a bevásárlóközpontok előtt ácsorgó cigánygyerekeknek a kosarak helyretolásáért aprópénzt adnak, addig csak további kuncsorgásra, kéregetésre biztatják a lakók. „Ne támogassuk ilyen módon” – javasolta az állami rendőrség képviselője. Szó esett továbbá a Szeretetkonyháról, Portik-Hegyi Kelemen főesperes jelezte, egyetlenegy cigány sincs a 180 rászoruló között, akik a konyhán étkeznek.

Nevelés, felelősségvállalás

A felszólalásokban többször megemlítették a nevelést és a taníttatást, ismételten felvetődött az iskola szerepe, és hogy jó-e, hogy a téglagyári cigánytelep közvetlen közelében van a tanintézmény.  
Portik-Hegyi Kelemen főesperes tapasztalatait osztotta meg, kiemelte a mérce fontosságát, kinek-kinek olyan mércével kell mérni, amilyent ő saját maga belát és magáénak érez, ezáltal tud fejlődni. „Ezt a mércét olyan értelemben kell leengedni az ő szintjükre, hogy a találkozás felé nyissunk, és pozitívan, nyíltan tudjuk feléjük fordulni, ne előítéletekkel. Módot kell találjunk arra, hogy megérezzék a munka örömét” – mondta a főesperes. Továbbá hangsúlyozta, a cigány közösségből kell megtalálni azt az embert, vagy akár többet is, akire hallgatnak, felnéznek a társaik, mert csak ő tud hatékonyan szólni hozzájuk, hiteles szereplője lesz a közösségnek. A felelősségtudat megalapozása, növelése és a számonkérés lehet a járható út az együttélés felé.

Javasolták, hogy egy csapat kellene, amely az intézményvezetőkkel dolgozna annak érdekében, hogy közösen dolgozzanak ki programokat, szervezzenek tevékenységeket, melyben helyet kaphatnának akár kulturális rendezvények is. „Megismerni, az ő szemükkel kell látni a helyzetet, mert csak így lehet eredményt elérni” – hangzott el.

Nagytakarítás a téglagyárnál

A téglagyárnál is szervezni kellene a városi nagytakarításhoz hasonló akciót – szorgalmazta egy lakó rámutatva, a telep 200-300 méteres körzetében rengeteg szemét van szétszórva. A közelben lakó magyar családok tűrhetetlennek tartják a helyzetet. Nem közterület ugyan, de a polgármester ígéretet tett arra, hogy nemsokára, még a nagyhét előtt megszervezik a takarítást, melyet a roma közösség bevonásával valósítanak meg. „Az általuk szétszórt szemetet ők fogják összeszedni” – összegzett a polgármester.

Tervek

A fórumsorozat első felvonásán a polgármester röviden ismertette a  készülő 2014-2020-as városstratégia egy részét, mely egy egyesület működtetését is előirányozza. A lakhatási és munkalehetőségekre épített tervben többek között a gyümölcsbegyűjtés átszervezése, megművelésre alkalmas földterületek biztosítása, erdőtakarítási munka és inasiskola megszervezése szerepel. A polgármester jelezte, a mélyszegénységben élő közösségek számára lesznek pályázati kiírások, ezen lehetőségekkel szeretne élni a város.

Közösség szerepe, közbiztonság

A város lakóinak a cigányokhoz való hozzáállása, megítélése is terítékre került. Nem lehet csupán intézményi szinten, felülről kezelni a problémát, a megoldáshoz szükséges minden egyes lakónak a felelőssége, hozzáállása. Elhangzott: „szentmiklósi magyarok adták el a házakat a cigányoknak, velünk is baj van”. Szintén a lakóknak van nagy szerepük a bűncselekmények megfékezésében: ha bármi gyanúsat észrevesznek, azonnal jelezzék, ne nézzék tétlenül. Példaként hozták fel a kisiskolásoktól való tízórai elvevését, a gyerekek kitámadását a zsebpénzért stb. „Félnek az emberek a sikátoron átmenni, a kicsi gyermek menekül, ha cigányt lát az úton, ilyen a közbiztonság” – hangzott el.

Kiemelték, a Szent Miklós Napok alkalmából a főtéren felállított tábortűznél történt esetet, amikor alig húsz cigány miatt, akik a tűznél melegedtek, közel négyszáz gyergyói ünneplő lépett hátrébb.

Felszállunk a buszra

Egyed Zsolt már többször is próbálkozott, kilincselt a cigány probléma megoldása érdekében. Most jelezte, segíteni szeretne, hogy minél előbb megoldódjon a mára már elharapódzott cigányügy a városban. „Felszálltunk a buszra, polgármester úr, ön a buszvezető, segítünk, oldjuk meg a  problémát!” – jelentette ki Egyed. Mezei János elfogadta a „sofőri állást” a nehéz és hosszúnak látszó úton.