A gazdálkodó életmód kicsinyített mását láthatta az, aki szombat délután betért a gyergyószentmiklósi művelődési ház Karancsi Sándor-termébe. Az ajtótól rögtön balra egy asztalon minden, mi szem-szájnak ingere: tönkölykenyér, zöldségek és gyümölcsök nyersen vagy télre eltéve, hozzá pedig üdítő, szintén a hazai fajtából. Kicsit odébb aztán a palántáknak jutott tér, melyeket a magvak váltottak fel csereberére várva. Nem messze Jére Lajos magtermelő kirakodóvására késztette az embereket gyönyörködésre. A félkaréjnyi kínálattal szemben eleinte úgy félszáz, majd egyre több, leginkább negyven év alatti fiatal várta, hogy eligazítást kapjon a növénytermesztéshez. Így került a kör közepébe és az érdeklődés középpontjába három előadó, Bara István gazdálkodó, Ferencz Lehel kertészmérnök és Jére Lajos magtermelő.

Bara István a bal agyféltekés gondolkodásról jobbra tért át. Arra jött rá, hogyan lehet helyesen, engedelmesen feladatot végrehajtani, sosem kérdezni, mégis szeget ütött a fejébe, miért betegednek meg olyan sokan negyvenéves koruk körül. Szerinte „ekkor kezdjük el hiányolni a zöldet, a kapcsolatokat, kívánjuk, hogy elinduljunk a jobb felé”. Mint mondta, sok ember ötvenéves korától már a nyugdíjra és a halálra gondol, és ő nem akart ebbe a sorba beállni. Négy éve kezdte az önfenntartó növénytermesztést, azóta a család táplálékának hetven százalékát termeli meg, ritkán látogatva üzletekbe.

„A hosszú élet titka, azon kívül, hogy ne hagyjuk abba a szuszogást, az örömteli táplálkozás” – vallja Bara István, tudatva, amit eszünk, azzá leszünk, és nem hiába tartották úgy az öregek – bármilyen táplálkozási szokás jöjjön is divatba –, hogy a gabona táplál, a gyümölcs frissít, a zöldség pedig tisztít. Szintén ősöktől maradt jó tanácsként közölte: egy embernek egy nap annyi gyümölcsöt kell megennie, mint ökle méretének ötszöröse.

Azt a legnagyobb öröm az asztalra tenni, amit mi termeltünk meg. A fiatalember szerint ugyanis össze vagyunk kapcsolva a maggal, ebből a kapcsolatból fejlődnek ki táplálékaink. És a gyergyói levegő is alkalmas a növénytermesztésre – mondta, külön kitérve a tönkölybúza-termesztésre, illetve a magfogás fontosságára. „Ez teremtés, csak neki kell fogni. A csíra feltör, ahogy a tudás is. Azért vagyunk mi, mert a régiek valamit jól csináltak. A szándékunk pedig az, hogy a következő generációnak többet adjunk, mint amennyit kaptunk” – fogalmazott a gazdálkodó.

Tudták azt, mekkora jelentőséggel bírnak a kertvégi latrinák? Ferencz Lehel kertészmérnök magyarázta el: „a talaj kielemzi az ürülékeinket, és hiánybetegségeinkre az udvarunkon gyógynövények jelennek meg”. Ugyancsak fontos, hogy a termesztett növények kapcsolatba kerüljenek a mi lényünkkel a komposzt által, de akár nyálunkkal keverve az ültetésre szánt magok is. Ez a kapcsolat és a rendszeres jelenlét a jó termés záloga, ez a kizáró tényező, hogy pusztán természetes anyagok használatával biztosítsuk a növényvédelmet.

Ferencz kizárta életéből a szintetikus növényvédő szereket. Nem csoda, hiszen egyetemista korában bőven volt része permetezésből, tudja, hogy mellékhatásai között lehet olyan is, amikor az ember három napig folyamatosan izzad, éjszaka pedig rémálmok gyötrik. És ezt csak a permetezés váltja ki, kérdés, mit okozhat a permetezett növény.

Konkrét tanácsokat adott magvetéshez, hogy az áztatásnál jótékony a kamillatea, mert antiszeptikus hatású, a macskagyökeres fürdőtől hidegtűrőbb, a torma, fokhagyma oldatától edzettebb lesz a növény. A tököt és uborkát tejben érdemes áztatni, és ha a mezei zsurlót negyed óráig főzzük, nemcsak a magok ellenállóbbá tételére használhatjuk, hanem hegesítésre is felszakadozott kérgű fáknál.

Kitért a talaj-előkészítésre, a veteményes megtervezésére, a vetési időszakra, illetve a holdnaptár fontosságára is. Kikísérletezte, és a holdnaptár szerint dolgozva harminc százalékkal nagyobb termést ért el. Felhívta a figyelmet, hogy nem kell elfelejteni az öregek javaslatait sem: fát oltani Gyümölcsoltó Boldogasszonykor kell, és érdemes hinni a fagyosszentekben.

A kérdezés nem kerül pénzbe – biztatta a hallgatóságát, hogy vegyék igénybe a tanácskérés lehetőségét, és bizony alig akart vége szakadni a kérdések sorozatának. A két fiatal szakember javaslatait a náluk sok évvel tapasztaltabb Jére Lajos egészítette ki időnként. Ő toldotta meg az előadások sorát magfogási módszerek ismertetésével.