Panaszkodnak a gyergyói nagyközségek vezetői, idei terveiket ugyanis csak a településen befolyó adókra szabhatják – egyesek egyenesen hátrányosnak minősítik azt az új szabályt, amelyet a személyi jövedelemadó és az áfa visszaosztására vezetett be a kormány. A visszaosztásra szánt összeget ez évtől nem a megyei önkormányzatok, hanem a pénzügyminisztérium osztja el, azt tartva szem előtt, hogy minden település számára biztosítsák a fenntartási költségek kiegyenlítéséhez szükséges pénzt.

A minimális összeget községek esetén 1,5 millió lejben állapították meg, ennyire kerekítették fel azon önkormányzatok büdzséjét, melyeknél a saját jövedelem nem érte el ezt a szintet. A visszaosztást szabályozó rendelet szerint minden település költségvetését feltornázzák az elvárt szintre, ami városok esetén 6, megyei jogú városok esetén 20, megyeszékhelyek esetén 50, míg megyei önkormányzatok esetén 80 millió lej.

Az új rendszerű pénzleosztás nagy nyertese a térségben a megyei jogú városi (municípiumi) ranggal rendelkező Gyergyószentmiklós, és még inkább Maroshévíz. Gyergyószentmiklósnak 5 millió 571 ezer lejjel nő meg a költségvetése, Maroshévízen viszont ennél is jóval nagyobb összeget költhetnek el, pontosan 9 millió 153 ezer lejt. Ez megyeszinten is hatalmasnak számít, Csíkszereda például 3 millió 355 ezer lejt kap a mostani visszaosztásból, míg Székelyudvarhely egyetlen lejt sem. Borszék nem panaszkodhat, a kisvárosnak 2 millió 326 ezer lej jár a visszaosztásból.

A nagy vesztesek a nagyközségek. Újfalu biztosan nem érezheti magát szerencsésnek attól, hogy 13 ezer lejt kap, hiszen ez a semminél éppen hogy több. Ellenben Alfalu, Remete és Ditró kimarad a leosztásból. Az indoklás szerint ez azért van így, mert saját bevételük meghaladja az 1,5 millió lejt, így a kormány szerint ők nem szorulnak jövedelemkiegészítésre. Pénz jár viszont a kisebb lakossággal rendelkező községeknek, Csomafalva 384 ezer lejt kap, Szárhegy 409 ezer, Vasláb pedig 684 ezer lejhez jut.

Moldován József képviselő egy sajtóeseményen úgy nyilatkozott, a jelenlegi leosztási módszer mindenképpen javításra, módosításra szorul. „A költségvetés-kiegészítésekre vonatkozó döntés önmagában nem rossz. Ha van egy szabály, annak alapján mindenki tudja, hogy mire számíthat az elkövetkezőkben, illetve hogy mennyi pénzre tud alapozni akkor, amikor a saját költségvetését megtervezi. Eddig a megyei tanácselnökök szubjektív módon adták a pénzt az önkormányzatoknak, és függetlenül a kéréseiktől, úgy osztották szét az összegeket, hogy nem mindig felelt meg az elvárásoknak” – mondta Moldován József.

A szabályba még néhány kritériumot be kell venni – mondta, jelezve, hogy a pénzügyi államtitkárral folytatott beszélgetésében már tett javaslatokat. A képviselő szerint a települések lakosságának számát és az adminisztratív felületét is figyelembe kell venni, illetve hogy éppen milyen volumenű önrészt igényelnek az egyes településeken zajló projektek.

„Azokat a településeket támogatja a kormány, amelyek nem tudják behajtani az adóikat, ahol pedig dolgoznak, azokat bünteti. Nem hiszem, hogy komolyan végig van gondolva” – nyilatkozta portálunknak Gyergyóújfalu polgármestere. Elmondta, az öt faluból álló Újfalu község az utóbbi években 230 ezer lej közüli összeget kapott a visszaosztásokból, idén viszont mindössze 13 ezer lej van előirányozva számára. „Nevetséges ez az összeg” – fogalmazott Egyed József, aki szerint a reális leosztáshoz alapul kellene venni az egyes községek lakosságát és területét.

„Azok a települések, amelyek haladtak, semmit nem kapnak. A térségben Alfalu és Remete mellett így jártunk mi is. Örvendek, ha idén sikerül befejezni bár az elkezdett projektjeinket. Ha ez sikerül, hatalmas eredmény, ha legkevesebb egymillió lejes beruházási értékünk nem lesz, akkor nagy bajba kerül a község” – mondta Puskás Elemér. Gyergyóditró polgármestere szerint a munkára való ösztönzést is kiöli az új szabályzat, személy szerint borúlátóan fog az idei tennivalókhoz.

„Pénztelen, kemény, ‎nehéz, munkás év lesz, melyet sikeresen fogunk zárni, ha az Isten is megsegít. Hátrányból indulunk a költségvetési törvény szerint. Remete azon települések között van, amelyek indulásból nem kapnak pénzt, mert jobbak a saját pénzügyi mutatóink. Ez, túl azon, hogy igazságtalan, demotiváló is lehetne, ha beletörődnénk és várnánk azt a bizonyos galambot. De nem így tekintek az előttünk álló évre: lesznek további lehetőségeink, vannak kevesebb pénzt igénylő projektjeink” – mondta Gyergyóremete polgármestere, Laczkó-Albert Elemér.