Eddig csak fenyegetőztünk, most azonban lépünk is – indította a keddi sajtótájékoztatót Árus Zsolt, és a közel százoldalas aktacsomóról szólt, melyet Strasbourgba az Emberi Jogok Európai Bíróságához címzett. „Ez az ügy konkrétan a névtelen levelekkel való lejáratásom és a Székely Nemzeti Tanács lejáratása. A jel arra mutat, hogy valamilyen titkosszolgálatnak van köze hozzá, mert azokban a levelekben rengeteg olyan információ volt közzétéve, amihez véletlenül nem juthatott hozzá senki. Csak úgy voltak megszerezhetők, ha a telefonbeszélgetéseimet, levelezéseimet, üzeneteimet lehallgatják, megszerzik” – ismertette Árus. Mint mondta, a Román Hírszerző Szolgálattól és a parlamenti szakbizottságtól is kitérő választ kapott arra a kérdésére, hogy van-e közük az ügyhöz.

Internetes jogsegélyszolgálatról
A tavaly elindult a Jogaink Egyesület által működtetett internetes jogsegélyszolgálat. Árus Zsolt ajánlja, hogy akinek segítségre van szüksége, bátran forduljon hozzájuk, nekik is segítettek. A Jogaink.ro oldalon segítséget nyújtanak azok számára, akiket bármiféle hátrány vagy jogsérelem ér magyarságukért, az anyanyelvük használatáért, azért, mert egy magyar érdekvédelmi szervezetnek dolgoznak vagy nyújtanak önkéntes alapon segítséget. Bárkit, aki ilyen helyzetbe kerül (legyen az természetes vagy jogi személy), jelezheti a jogsegélyszolgálatnak a jogaink.egyesulet@gmail.com vagy a jogsegely@sic.hu címeken. Az egyesület jogászai részletes útmutatást adnak arra nézve, hogy mit tehet a sértett személy. Az ügyeket illetve azok megoldását (a személyes adatok mellőzésével) közzéteszik. Egyrészt azért, hogy ha valakit jogsérelem ér, akkor jó esetben úgy tudjon gyors segítséghez jutni, hogy a már korábban közzétett megoldást megtalálja a honlapon. Másrészt pedig azért, hogy a honlapra ellátogatók ily módon is tudjanak tájékozódni a jogaikról, a közzétett konkrét esetek tanulmányozása után legyen módjuk észrevenni, ha jogsérelem éri őket. Az egyesület vállalja, hogy lehetőségei függvényében konkrét jogi képviseletet is elvállalnak az ilyen ügyekben.

A tájékoztatón az emberi jogok bíróságához címzett dossziét mutatta be Árus. „A végzés elleni fellebbezésemet a bíróság is elutasította, így kimerítettem idehaza az összes jogorvoslati lehetőséget, s a bíró ítéletének kézhezvétele után immár az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultam. Ez a lehetőségem maradt, és őszintén remélem, hogy előbb-utóbb ítélkeznek.”

„Akármerre nézek, jogsértést találok”

Leszögezte, a hazai hatóságok, intézmények által elkövetett jogsértések miatt több ügye is jutott el eddig a strasbourgi bírósághoz, kettőnél ítélet született, a harmadik esetében szeptemberre várja a döntést. Arról is szólt, hogy a jelenlegi ügyön kívül még lesz aktacsomó, melyet Strasbourgba fog címezni, és természetesen az eredményről is be fog számolni.

Jelenleg több mint harminc ügye van Árus Zsoltnak, de mint mondta, ez a szám bármelyik percben változhat. „Akármerre nézek, jogsértést találok” – tette hozzá.

Amikor a bíróságon is „napimenüznek”

Czink Attila vállalkozó is Strasbourgba címzett egy dossziét. Cégét a fogyasztóvédelmi hatóság az étterme előtti reklámtábla miatt büntette. „Tavaly szeptemberben azért kaptam az ötezer lejes büntetést, mert a reklámtáblán az aznapi menü csak magyarul volt kiírva. Nem voltam hajlandó kifizetni a büntetést, úgy gondolom, reklámtáblákra nem vonatkozik, nem közérdekű információ – ugyanis erre hivatkozott a hatóság, és ez alapján büntetett. Ugyanakkor a Diszkrimináció Ellenes Tanácshoz is feljelentettek, ott kivizsgálták az ügyet, és határozottan jelezték, nem közérdekű információnak számít. Az üzletnek joga van olyan nyelven kiírni a menüt a reklámpannóra, amilyen nyelven akarja. A pert alapfokon elveszítettük, aztán elutasították a fellebbezést, mondván, közérdekű információnak tekintik, kötelezően ki kell írni román nyelven is, és nem érvénytelenítették a büntetés jegyzőkönyvét. Csíkszeredában is elutasították a fellebbezést, marad az alapfokú ítélet. Nekem továbbra is más a véleményem, és ezért folyamodtam a strasbourgi bírósághoz. A dossziét összeállítottuk, postázzuk” – ismertette Czink Attila.