A remetei anyakönyvi hivatal 69 nevet jegyez az 1999-ben születettek nyilvántartásában, számukra szervezte meg a nagykorúsító ünnepséget a község önkormányzata. A szombati eseményen, amelyet ezúttal is a közösségi házban tartottak, 53 fiatal vett részt, közeli hozzátartozóik kíséretében.

A népes ünneplőközönség a nagykorúsító bálok szokásos mozzanataiból vehette ki részét – a fiatalok társasági- és néptáncelőadása után a köszöntések és a fogadalomtétel következett, és része volt az eseménynek a szülőkkel való tánc is, amire a fiúk édesanyjukat, a lányok édesapjukat kérik fel.

A fogadalomtétel előtt a polgármester, a helyi plébános és az iskola igazgatónője köszöntötte, látta el jó tanácsokkal a felnőttkor küszöbén állókat. A községvezető emberi értékekre hívta fel figyelmüket – mértékletességre, embertársaik szeretetére intette őket, illetve arra, hogy fedezzék fel az apró örömöket, minden napnak találják meg a szépségét.

Ünnepélyes eskütétel

„Nagykorúsításom alkalmával megfogadom a következőket: magammal szemben igényes, családommal és faluközösségemmel szemben tisztelettudó leszek; mint felnőtt, érett személy részt veszek a falu közösségi életében, vagyonát óvom, gyarapítom; gyakorolni fogom politikai jogaimat; szülőfalumra büszke leszek és vigyázok hírnevére. Isten engem úgy segéljen!” – hangzott el az ifjak fogadalma, melyet a község zászlaja előtt tettek. A magasztos pillanatok után egyenként fogadták az elöljárók jókívánságait és vették át a nagykorúsító oklevelet. Felnőtté avatva, szüleikkel, hozzátartozóikkal, falustársaikkal hajnalig ünnepelték a nagy eseményt.

„Szeressétek az embereket, keressétek a közösségeket! (...) Az ember egyedül gyenge, kiszolgáltatott, könnyebben téved és sokkal kevesebbet tud megvalósítani, még akkor is, ha úgy gondolja, hogy ő jobb, ügyesebb és sokkal többre képes, mint más. Az tud igazán nagyot alkotni, aki csapatban, közösségben, együtt másokkal akar boldogulni” – fogalmazott Laczkó-Albert Elemér polgármester.

„Hitben erős, erkölcseiben tiszta, szellemében művelt ifjúságra van szüksége szülőföldünknek és a ránk váró örökkévalóságnak” – szólt az ünnepeltekhez Bakó Antal plébános, majd Ferenc pápa fiataloknak szóló intelmeiből idézve rámutatott a nagylelkűség, a szabad lélek és a szolgálat fontosságára. Wass Alberttől vett gondolatok magyarázatával az idő kihasználására, a világ megszépítésére intette a fiatalokat, kifejtette, miért is érdemes jónak maradni abban a világban, amely negatívan értékeli e nemes erényt. „Magyarnak lenni Erdély földjén annyit jelent, mint mindig egy lépéssel előbb lenni, egy kicsit többnek lenni minden tekintetben, többet dolgozni, többet szenvedni, többet adni, többet tudni, többet érezni, többet gondolkozni, okosabbnak lenni, hajlékonyabbnak lenni” – hangzott el tanácsként a plébánostól a Wass Albert-idézet.

A remetei iskola igazgatónője, Mastaleriu Erzsébet jókívánságokkal tarisznyálta fel az ünnepelteket. Rátermettséget, talpraesettséget, egészséget, a nehézségek leküzdéséhez erőt kívánt egykori diákjainak. Tanácsolta, őrizzék meg gyermeki énüket, mert csak így várhatják el, hogy majdani gyermekeik felnézzenek rájuk.