Jó ideje annak, hogy csomafalvi fiatalok hozzáláttak turistaútvonal-festéshez, mely a Várkövére vezetett. Az új útról az Erdélyi Kárpát-Egyesület kiadványa is hírt akart adni, szerkesztői arra kérték a festőket, nevezzék meg a dűlőket, melyeken a turistaút áthalad. „Ekkor döbbentünk rá, hogy csomafalviként nem ismerjük a csomafalvi dűlőneveket. Megfogalmazódott, hogy jó lenne összegyűjteni az összeset” – emlékszik vissza Csiki István, aki társaival eldöntötte, pótolni fogja az ismerethiányt, segítségükkel kézbe vette az ügyet, egy fali, majd egy zsebtérkép elkészítésének munkáit. Időközben egy másik útvonalat, a Délhegyre vezetőt is kifestette a csapat, így a két turistaút felkerülhetett a papírra, melyre még számos földrajzi megnevezés kellett. „Az is hajtott ebben a munkában, hogy a Dél-Görgény fehér folt a turistatérképen, és ha ez a részlete elkészül, majd lehet hozzátoldani a többi részt is” – mondta Csiki, bevallva, az újfalvi részről is gyűjtögetett már adatokat. Az nem került térképre, hisz a csomafalvi lokálpatriotizmusa hajtotta elsősorban.

Az ötlet születése óta több mint két esztendő telt el, ez alatt beszerzett számos térképet: katonait, erdészetit, üzemterveset, földrajzit, majd sikerült hozzájutnia egy Mária Terézia korabeli térképhez is, mely olyan részletes, hogy Csomafalva területe 42 térképre volt felosztva. „A megnevezések kilencven százaléka a kezemben volt, csak pontosan el kellett helyezni, s ehhez nyújtottak nagy segítséget a jelenlegi térképek, valamint a községben lakó idős emberek. Több tíz példányban nyomtattam ki, s akinek helyismerete volt, brigadérnak, erdésznek, idős gazdáknak odaadtam véleményezésre. Amikor senki nem tudott már hozzátenni újat, lezártuk ezt a folyamatot” – mondta.

A falustársakkal való konzultálás során a dűlőnevek történetére is fény derülgetett. Amint István mondja, nem kerek, legendaszerű történetek ezek, hanem csak egy-két mondatos utalások, amiből az értő tudja, mit fednek. A Fingó, Jajgató, Lóhalála hallatán például a csomafalvi egy meredek részre gondol, ahol feljutni bizony megerőltető lesz. De a Csat Están nevű utat is ismerik, pont így, nem Csata Istvánként. A térképen is megmaradt a népies megnevezése az egykori gazdának.

Segítők szép számban kerültek majdnem tízezer hektárról, Csomafalva határvonalainak pontos koordinátáival, méretarányosan 276 megnevezéssel. Elkészült Csomafalva rövid ismertetője is négy nyelven, hogy az idegen, aki három percet szán rá, elolvassa, megtudja az alapokat Csomafalváról. Aztán felkerült rá, hogy az Erdélyi Kárpát-Egyesület ajánlásával adták ki, és a segítők, támogatók nevei is szerepelnek rajta. A Gyergyóból elszármazott Nyisztor Miklós felügyelete mellett a Debreceni Nyomdában látott napvilágot a kiadvány, azonban az ezer példány árát is elő kellett teremteni. Egy ideig volt csak remény, hogy Csomafalva önkormányzata felvállalja az anyagi terhet, aztán más megoldást kellett keresni. „Főállásban az Almiromnál dolgozom. A cég vezetője, látva, mennyi munkát belefektettünk az ügybe, felajánlotta a kellő összeget” – magyarázta István.

Ha már került mecénás a térképkiadáshoz, Csikiék eldöntötték, ők sem akarnak anyagi hasznot a kiadványból. A zsebtérképeket átadják Böjte Csaba csomafalvi otthonának, a Páli Szent Vince Napközi Otthonnak, nekik szánva azt a pénzt is, amit a térképért adományként kapnak. A Csomafalvi Falunapokon őket kell tehát keresni mindazoknak, akik a még nyomdaszagú adatgyűjteményhez hozzá szeretnének jutni.

A jótékonykodás mellett jó tanácsot is ad a csomafalvi helyneveket összegyűjtő csapat. Arra a kérdésre, mit tanácsol más települések fiataljainak, akik szintén dűlőnév-összegyűjtésre, térképkiadásra adnák a fejüket, Csiki István így válaszolt: „Hajrá, és siessenek, mert akik még a dűlőket számon tartják, egyre idősebbek. Az utolsó órákban van a lehetőség.”

Példaértékű megoldás
Csomafalva polgármestere, Márton László Szilárd a térkép kapcsán elmondta, hiánypótló kiadvány ez. Bár az önkormányzat korábban egy pályázat részeként készíttetett szakcéggel egy másik térképet, azon a turisztikai látványosságok szerepelnek, illetve információk arról, hogy Székelyföldön hová hogyan lehet eljutni. Ez utóbbi mellé a turisztikai információs irodába szeretnének beszerezni a friss kiadványból is, hogy a betérőknek adhassanak belőle. „Pozitív a hozzá való viszonyulásunk, adatokkal is segítettük a készítőit. Örvendek annak, hogy bár az önkormányzat nem tudta finanszírozni, sikerült kiadásához támogatót találni. Az a mód pedig, hogy a Páli Szent Vince otthon lakóinak adták át az ezer térképet, egyenesen példaértékű” – fogalmazott a polgármester.