„2014-ben, amikor Gyergyószentmiklóson járt Áder János magyar köztársasági elnök, az örmény templomkertbe is ellátogatott tudomást szerezve, hogy ott egy Czetz János-emlékhely van. Nem azt találta, amit várt. Egy borzasztóan gyenge minőségű gipszdombormű az emlék őrzője, amit bő tíz éve Issekutz Sarolta, az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesületének elnöke ajándékozott az örmény katolikus egyházközségnek” – vázolta fel a történetet Puskás Attila, az Erdélyi Magyarörmények Szövetségének elnöke.

Elmondta, a méltó emlékállítás indokolt lenne, hiszen a honvédtábornok leszármazottai kötődnek Gyergyószentmiklóshoz, így a néhai Budai Merza Pál, aki több ingatlant is visszaigényelt a városban. És egyébként sem szabad megfeledkezni a honvédtábornokról, hiszen indokolatlanul szorul háttérben a másik két örmény szabadságharcos, Kiss Ernő és Lázár Vilmos mögé.

A történet folytatása, hogy Puskás Attila egy találkozón Turgyán Tamással, a magyar országgyűlés örmény nemzetiségi szószólójával a Czetz-emlékek ápolásáról váltott szót. Turgyántól származik az ötlet: Czecz János emlékezetét élőbbé tenni, megismertetve életútját. Az ötletet felkarolta Veress László, a házelnöki kabinet vezetője.

„Aligha tudják az erdélyiek, hogy Czetz Erzsébetvárosból származott, Gidófalván élt, onnan indult a katonai akadémiára, a harcokból elmenekült, így nem lett az aradi tizenhármak egyike. Azt végképp kevesen tudják, hogy Argentínába menekülve ő lett ott a katonai akadémia megalapítója és a honvédség megszervezője. Szégyen az, hogy míg Buenos Airesben lovasszobor őrzi az emlékét, Erdélyben alig van nyoma létezésének. Ezért szükséges az a dokumentumfilm, melynek első része Erdélyben, második pedig Argentínában lesz forgatva. Czetz János magyarörményként a magyar szabadságért küzdött, személye összeköti az erdélyi magyarságot az anyaországi és diaszpórában élő nemzettársakkal” – tájékoztatott Puskás Attila.

A stáb a Székely Vágtára érkezett Erdélybe, hogy huszárokkal hadi jeleneteket rögzíthessenek, jártak már Gidófalván, Brassóban leszármazottakkal beszélgettek, és ott láthatták például azt a sétabotot, amely Czetz Jánosé volt és Budai Merza Klára, Pál leánya nagy kincsként ma is őrzi. „Élő történet ez, és ezt szeretnénk a filmmel bemutatni a nemzet közösségének” – közölte Puskás, kiemelve a program mozgatóiként az Örmény Szószólói Kabinetet, az Erdélyi Magyarörmények Szövetségét és a Magyar-Erdélyi Magyarörmény Egyesületet, hangsúlyozva: a forgatást Kedves Gyula történész, az 1848-49-es szabadságharc kiváló ismerője vezeti.

Az egyórás dokumentumfilmet a Bethlen Gábor Alap finanszírozza, Szűcs Tamás, a MTVA külpolitikai adásának főszerkesztője készíti, és az MTVA fogja közvetíteni, de több helyszínen is megtartják bemutatóját. Puskás Attila elmondta, azt tervezik, a gyergyói bemutatóra méltó emlékműre cserélik a jelenlegi, Czetz Jánost idéző plakettet.