„Gyergyószentmiklós lakói az utóbbi hónapokban, ha arra járnak, egyetlen alkalommal sem mulasztják el, hogy szétnézzenek a tágas téren, ahol az új művelődési ház épül, számba vegyék, hogyan haladnak a munkálatokkal, mint alakul-körvonalazódik a kívül-belül mutatós, impozáns épület, melyen az utolsó simításokat végzik. Igaz, az átadási idő már többször is lejárt már, de most ne feszegessük ünneprontóként ezt a kérdést” – olvasható a Szocialista Egységfront Országos Tanácsának Előre napilapjában, az 1974. június 14-ei számban Jakab Márta tollából.

„Igen, valóban hosszú ideig, négy évig épült a ház. Török István tanár, a városi néptanács alelnöke volt a kezdeményező” – emlékszik vissza Benedek Pál. A művelődés hajlékának építéséről elmondta, a terület rendezése hosszú időbe telt, 1970. április 20-án a Bukarestből hozott pénzből kezdődött el az építkezés. „Török István szaktanácsi kapcsolatait kihasználva került pénz a művelődési házra. Hogy akkor bekerült a beruházási tervbe, annak ára volt, sok fejes megfordult itt vadászni.”

„Időközben a 4 millió mellé pontosan 10 milliót adott még a város. Gyárak támogatták az építkezést, rengeteg ember közmunkázott. A pirosba felhúzott épület fedésének is felejthetetlen története van. A betongerendákat egy brassói építkezési cég vezérigazgatója tette a helyére, a speciális daru egy vasárnap érkezett a városba. Ekkor két fajdkakast tettek asztalra a helyiek, s még más vadhúst is. Még a daru irányítóját külön kérésre meg kellett borotválni, fodrászt hívtunk, hogy minden rendben menjen és vízmértékbe kerüljenek a több tonnás betongerendák az épület tetején” – emlékszik vissza Benedek Pál, akárcsak arra, hogy a tetőszerkezetet csomafalviak készítették, az építkezést az újfalvi származású Huszár Károly vezette.

„A biztató kezdetet ígéretes folytatásnak kell követnie: színházakkal, operákkal, fílharmoniákkal, hivatásos és műkedvelő együttesekkel kötünk szerződést, hiszen a gyergyóiak kultúrszomját, oly hosszas böjtölés után, csak rendszeres és a lehető legigényesebb programmal leszünk képesek kielégíteni” – nyilatkozta Török István az átadáskor az országos lapnak, az Előrének. Időközben a 25 év lejárt, és Pál Árpád polgármestersége alatt került vissza a város tulajdonába a művelődési ház. Ma színház, tánccsoportok, műkedvelők, dalosok „laknak” e házban, függetlenül attól, hogy nevezzük meg: művelődési központ, Figura színház, művelődési ház vagy kultúrház – egyazon épületről beszélünk.