– Ebben az esztendőben imár a negyedik tábor zajlik Szárhegyen. Kik és hol alkotnak ezúttal?

– Ez egy új kezdeményezés, mellyel visszatérünk a Zöld Lajos-szervezte táborok gondolatához. Összesen tíz nagynevű magyarországi, illetve romániai magyar és román alkotó dolgozik nálunk múlt szerdától a Gyergyószárhegyi Nemzetközi Őszi Alkotótábor keretében. Nem szabtunk meg szűkebb tematikát, Szárhegyen, Szárhegyről kell készüljenek a képek, szobrok. Pénteken 18 órától a Cika-teremben lesz a zárókiállítás, akkor a nagyérdemű is megláthatja a friss termést. Örvendünk, hogy igent mondtak a meghívásnak, van köztük olyan, aki a 80-as években is vendége volt a művésztelepnek. Tulajdonképpen az a nemzedék, melynek tagjai pályájuk csúcsán vagy ahhoz közel vannak. Az idősebbik korosztály, akik hajdan a Barátság, később a Klasszikusok táborát alkották, már nehezebben mondanak igent a meghívásra, koruknál fogva, objektív okból jelent nekik nehézséget a táborokban való részvétel. A jelenlegi tábor résztvevői tulajdonképpen a múltat kötik össze a jövővel.

– Bár pénteken sor kerül a zárókiállításra, a művészek szombatra is maradnak, sőt újabbak érkeznek. Milyen esemény lesz a hétvégén?

– A művésztelep negyven esztendejét elevenítjük fel egy konferencia keretében, melynek része lesz a jövő lehetőségeit latolgató konferencia is. Nyílt rendezvényt tervezünk, bárkit szívesen látunk, aki kötődik a negyvenesztendős művésztelephez, hogy a hogyan továbbról beszéljünk, irányvonalat szabjunk. Lesznek itt visszajáró képzőművészek, művészettörténészek, helyi és megyei elöljárók, a rendezvény pedig szombaton 10 órától kora estig tart majd a művelődési házban.

– Hogyan látja az alkotóközpont vezetője, milyen jövő körvonalazódik?

– A tábori meghívásainkra igent mondó nagynevű képzőművészek az idén számra azt bizonyították, hogy itt kastély nélkül is van élet. Elfogadták, hogy szűkült az alkotótér, nem okoz számukra problémát, hogy a Schola vendégház ebédlőjének fele képezi a műtermet, vagy éppen a községközpontban lévő gyógyszertár melletti ingatlanban kell alkotni. Az sem jelent számukra problémát, hogy átmenetileg nem működik a vendégház konyhája, a kiszállított ebéddel is megelégszenek, és az ígérik, jövőre is igényt tartanak meghívásunkra. Ez erősít meg abban, hogy tudjuk folytatni a tevékenységet, a negyvenéves múlt nem kell megszakadjon. Úgy érzem, tudunk jövőbeli stratégiákról, tervekről, irányvonalakról beszélni, van értelme ilyen témakörben megtartani a konferenciát.

– A negyven év alatt kialakított úton halad tovább az alkotóközpont tevékenysége?

– Konkrét elképzeléseink vannak a jövőre, és ezt szeretnénk szélesebb körben a szakmával is megvitatni, mert fontos, hogy együttműködjünk. Az biztos, hogy az elmúlt negyven évre akarjuk alapozni további tevékenységünket, az elődök által teremtett értékekre akarunk építkezni a továbbiakban is, de oly módon, hogy a kortárs képzőművészet aktuális elvárásait sem tévesztjük szem elől. Érzékeljük, tudjuk, hogy egy korszak lezárult, és a most kezdődő új viszont folytatás is ugyanakkor. Fontosak azok a gyökerek, melyeket az egykori triumvirátus megálmodott, és melyek által Szárhegy kinőtte magát világszinten elismert művészteleppé. Erős alapokon álló, szilárd építmény ez, mindenképpen ragaszkodunk hozzá, a kor elvárásai szerint újraértelmezve. Úgy gondolom, hogy a művészeti vezetővel, Ferencz Zoltánnal együtt vagyunk annyira elkötelezettek a kortárs képzőművészet és a művésztelep múltja iránt, hogy megpróbáljuk legalább a mostani minőséget megtartani. Azt a hírnevet, amit Szárhegy eddig elért, meg kell tartani, és ha lehet, még gazdagítani.  Ez felelősség és kihívás is, de vannak pártfogók, biztatók is hozzá.

– A fórum hosszabb távú együttműködés alapjául is szolgál. Miért van erre éppen most szükség?

– A szakmán belül jobban meg kell ismernünk egymás tevékenységét, hogy ne legyenek egymásra szerveződések, párhuzamos programok. Fontos a kapcsolatfelvétel és a jó viszony ápolása azért is, mert nagy nyitást tervezünk az ország és akár külföld műértő közönsége felé. Az a tapasztalat, hogy a kiállításainkat itt, Szárhegyen csak egy kis közönség látogatja, a nagyobb városok közönségéhez nem jut el egy-egy tábor rangos termése. Ennek érdekében már elkezdtük a tárgyalásokat, és erdélyi, magyarországi galériákba juttatjuk el a munkákat, akár egy-egy év anyagának válogatását, akár a negyvenéves művésztelep történetét összefoglaló kiállítást.

– A Szárhegyre érkező művészek milyen újdonságokkal találkozhatnak a közeljövőben?

– Sok helyről, számos személy biztosított arról, hogy itt, Szárhegyen igény van az alkotóközpontra. A község önkormányzatával tárgyalunk, egy ingatlan felújítása révén lehet új, korszerű képtárunk, ugyanott kiállítófelület és műtermek is. Én ezt a menedzseri tervemben a középtávú tervek közé soroltam, most is úgy látom, két-három év alatt valósítható meg. Ennél hamarabb, legalább a jövő táboridény kezdetére indulhat újra a Schola vendégház konyhája. Ha az elképzelések szerint történik minden, akkor a központ még jövedelemhez is juthat a bérlőtől, és újra helyben készülhetnek az ételek táborlakóink számára. Meg kell találjuk a saját forrásokat, mert sem a megyei, sem a helyi önkormányzattól nem várhatnánk el a teljes fenntartási költségeket. Egyébként azt tapasztaljuk, hogy a szárhegyiek örvendenek annak, hogy újra helybéliek kerültek az intézmény élére, cégek, magánszemélyek is megkerestek, azt kérték, szóljunk, ha valamiben segíthetnek. Egy magánszemély például épületét ajánlotta fel, hogy ott is műtermeket képezhessünk ki. A szárhegyiek magukénak érzik a negyvenéves alkotóközpontot, és ez fontos, hisz az évtizedek során az itteni ember figyelme, segítsége nélkül nem biztos, hogy lehetne negyvenéves múltat ünnepelni, kellene jövőt tervezni.

A Jubileumi konferencia programja

Szeptember 20., szombat, szárhegyi művelődési ház
10.00 Megnyitó;
10.30 A Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ 40 éve – Czimbalmos Attila, Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ, igazgató;
11.10 A Gyergyószárhegyi Alkotótábor képzőművészeti gyűjteményének a bemutatása – Túros Eszter művészettörténész;
12.10 A KorKép Művésztelep és az Alkotóközpont elmúlt 12 éve – Dr. Erőss István képzőművész, Siklódi Zsolt képzőművész;
13.20 A Sepsiszentgyörgyi MAGMA Kortárs Művészeti Kiállítótér bemutatása – Kispál Attila és Kispál Ágnes-Evelin programfelelősök;
13.50 Vitaindító az erdélyi képzőművészet jelenlegi helyzetéről és jövőjéről – Damokos Csaba képzőművész;
15.00 Díszebéd;
17.00–20.00 Kerekasztal-beszélgetés a székelyföldi kortárs képzőművészetet foglalkoztató témakörben és az Alkotóközpont lehetséges jövőbeni új irányvonalainak és stratégiai lehetőségeinek megvitatása – moderál dr. Erőss István és Czimbalmos Attila.

A Nemzetközi Őszi Alkotótábor résztvevői:
Anca Boeriu – Bukarest, grafikus; Aurel Bulacu – Bukarest, grafikus; Éltes Barna-Eduárd – Feldoboly, szobrász; Florin Stoiciu – Bukarest, grafikus; Horia Cristina – Bukarest, festő; Bene-Szabó Réka – Csíkszereda, grafikus; Pinczés József – Budapest, festő; Siklódy Ferenc – Csíkszereda (Szárhegyen született), grafikus; Szőcs Géza – Sopron, grafikus; Ferencz Zoltán – Gyergyószárhegy, grafikus, festő.