A háromszéki RMDSZ javaslata a régiókról

A régióátszervezéssel kapcsolatosan Antal Árpád elveket és szakmai érveket hozott fel, kiemelve, hogy van hét olyan megye ahol jelentős számú magyar él, akiknek az akaratát nem lehet figyelmen kívül hagyni egy közigazgatási átszervezés kapcsán. Antal arra kéri Székelyföldön kívül élő kollégáit, hogy legyenek szolidárisak velük, hiszen ez az átszervezés nagyon fontos és befolyásolja az itt élők életét és az önkormányzatok munkáját, mivel nem mindegy, hogy különböző hatáskörök település, megyei vagy régiós szinten vannak. A városvezető egy adatsort is bemutatott, ami a 2012-es évi, az országos költségvetésbe eljuttatott összegek megyei rangsorolása volt. Ebből kiderült, hogy gyakorlatilag Erdély viszi az országot a hátán. Országos szinten 42 megyéből 29 átlag alatt teljesít, átlag fölött pedig 13 megye, köztük a székelyföldi megyék is, ez pedig cáfolja azt a feltételezést miszerint Székelyföld nem életképes – hangsúlyozta Antal Árpád.

A két politikus meglátása szerint az 1998-ban kialakított régiókról kiderült, hogy nem működnek, és a szegény, illetve fejlett megyéket egy régióba sorolni nagy hiba volt. Rámutattak, ezzel a manőverrel Románia homogénnek mutatkozott, de 15 év alatt a régiók nem közeledtek egymáshoz, sőt még inkább eltávolodtak. Klárik László szenátor bemutatta a gazdasági vonzatát a régióátszervezésnek, amelyre két logikus indok lehet: az uniós alapok jobb felhasználása, amihez fölösleges és költséges a közigazgatási hatáskör, valamint az államigazgatási reform.

A szenátor szerint eddig is több fejlesztéspolitikai szakember rámutatott a régiók működésképtelenségére, mivel egyes megyék között nincs sem területi kohézió, sem azonosság a fejlődésben. A politikusok szerint a jó megoldás az lenne, ha autonóm státusú régiókat alakítanának ki, amilyen Székelyföld is lehetne és amelyek a NUTS (Statisztikai Célú Területi Egységek Nómenklatúrája) II kategóriába esnek. Ugyanakkor javasolatukban megfogalmazták, hogy alakítsanak ki olyan NUTS I kategóriájú hatásköröket, amelyek a történelmi régióknak felelnek meg, ilyen regionális kormánnyal rendelkezhetne Erdély is. A két politikus hangsúlyozta, hogy javaslatukat a háromszéki RMDSZ nevében fogalmazták meg és bíznak abban, hogy ne csak néhány megye fejlődjön, hanem az összes többi is.

Antal Árpád és Klárik László mellett Tamás Sándor is kifejtette véleményét Szebenben, a Központi Fejlesztési Régió soros ülésén. A megyei tanácselnök elmondta, hogy az elkövetkező időszakban a kevesebb megyét magába foglaló fejlesztési régiókra van szükség. Meglátása szerint csak így lehet eredményesebben lehívni a fejlesztésre fordítható EU-s pénzforrásokat.\" A legideálisabb megoldás az lenne, ha minden megye a szabad egyesülés elve alapján maga dönthetne, hogy kivel akar egy régióba tartozni, mert természetellenes, hogy pl. Vrancea megye Konstancával van egy régióban. Ugyanígy működésképtelen, hogy Kovászna mások mellett Fehér megyével alkosson egy egységet, hiszen a két megye között semmi közös kapcsolódási pont nincsen.\"