Fotó: fotó: Bartos Lóránt
Végéhez közeledik a kisrészvényesek több mint egy évtizedes harca a kézdivásárhelyi egykori csavargyár vagyonáért, jelentették be szerdán a Csavargyári Vagyon Megmentéséért Alakult Egyesület vezetői.
2012. szeptember 26., 19:372012. szeptember 26., 19:37
2012. szeptember 26., 19:382012. szeptember 26., 19:38
Ráduly-Baka Lajos, az egyesület elnöke és Deák Mihály főtitkár a Magyar Polgári Párt sepsiszentgyörgyi székházában tartottak sajtótájékoztatót, ismertetve az egykor háromezer alkalmazottat foglalkoztató csavargyár sikertelen magánosításának történetét, és az ezt követő perek és büntetőperek tucatjainak a kimenetelét. A brassói táblabíróság már 2010-ben jogerős ítéletet hozott, hogy a gyár minden vagyona a részvényeseké, hosszas bírósági huzavona után a kényszervégrehajtást is elrendelte az igazságszolgáltatás, a következő lépés már ennek a beindítása. Ráduly-Baka Lajos szerint jövő tavaszig a több mint 5000 kisrészvényes birtokába kerül a gyár 8–10 millió euróra becsült ingatlanvagyona. Az egyesület elnöke emlékeztetett, hogy 1999-ben az üzemet magánosították, Erdély Ede „stratégiai befektető” vásárolta meg, aki ellen azóta több tucat per indult bűnszövetség létrehozásáért és sikkasztásért.
„A befektető akkor szerződésben vállalta, hogy 1,8 millió dollárt fektet be a vállalat korszerűsítésébe, ennek ellenére fél év alatt kirabolta azt. Az ingatlanokat átírta a saját fantom-cégeire, a termelést leállította, a gépeket összevágatta és ócskavasnak eladta” – idézte fel Ráduly-Baka Lajos. A részvényesek 2000-ben tettek büntetőjogi feljelentést, az ügyben a vádlott Erdély Ede kezdeményezésére az Alkotmánybíróság is állást foglalt és kimondta, a törvény a tulajdonjogot védi, de nem a bűncselekményből hasznot húzó orgazdát. Az eltulajdonított javakat visszaszolgáltatják, az esetleges jóhiszemű vásárlók pedig az eladóval kell pereljenek. Ráduly-Baka szerint ebben az ügyben nincsenek jóhiszemű vásárlók, hiszen Erdély Ede fantomcégei adták-vették az ingatlanokat, amelyeket néhány hete az üzletember édesanyja tulajdonában levő cégre íratták át. Az egyesület vezetői nehezményezik, hogy „Kézdivásárhely önkormányzata, Bokor Tibor polgármester szövetkezve a bűnöző Erdély Edével közreműködött, hogy a csavargyár csarnokának egy részét bérbe adják a Valkes-kábelköteggyárnak”, és jelezték a befektetőnek, hogy az ingatlan kényszervégrehajtás alatt van. Ugyanakkor azt is felrótták, hogy a városháza nem hajtja be Erdélytől a több mint egymillió lej be nem fizetett ingatlanadót.
Bokor Tibor polgármester elmondta, Kézdivásárhelyen szélhámosként ismerik Ráduly-Baka Lajost és társait, akik évek óta tagságdíjat gyűjtenek a régi csavargyári munkásoktól. „Az önkormányzatnak nincs beleszólása abba, ha két magáncég bérleti szerződést köt, ám a törvényes lehetőségekhez mérten támogatja a befektetőket, akik munkahelyet teremtenek” – szögezte le a polgármester. A jelenleg négyszáz alkalmazottat foglalkoztató, de további ötszáz munkahelyet ígérő Valkes-kábelköteggyárnak érvényben levő tanácshatározat alapján adókedvezményeket biztosít a város. Bokor Tibor elmondta, több cég valóban hatalmas összegekkel tartozik a közkasszának, de amióta polgármester lett ezek ellen eljárást indítottak, a számláikat zárolták.
Kovászna város ismét profitál a fejlesztési minisztérium által még tavaly útjára indított országos helyreállítási terv (PNRR) pályázati kiírásából: több mint 14,2 millió lej értékben kaptak támogatást középületek energiahatékonyságának javítására.
Személyautó és mikrobusz ütközött vasárnap reggel a Kovászna és Réty közötti 13-as jelzésű országúton, Bita településen. Az ütközés következtében ketten sérültek meg.
Meglepően nagy volt a nyüzsgés szombaton az alsócsernátoni sportpálya környékén, ahol ezúttal nem sportrendezvény zajlott, hanem különböző vidékek disznóvágási szokásait mutatták be.
A bukaresti táblabíróság döntése értelmében biztossá vált az Országos Befektetési Társaság (CNI) becslése szerint 130 millió lejbe kerülő kézdivásárhelyi uszoda építőjének kiléte.
Barót idén 6,37 százalékkal több pénzből gazdálkodhat, mint az elmúlt esztendőben, kiadásai pedig 1,63 százalékkal nőnek – szerdai ülésén a város önkormányzati képviselő-testülete elfogadta a település költségvetését a 2023-as évre.
A kézdivásárhelyi tanácsülés keddi napirendjén szereplő több mint kéttucatnyi határozattervezet közül a legfontosabb a város költségvetésének elfogadása volt.
A sepsiszentgyörgyi megyei kórház épületeinek hőszigetelését célzó pályázat finanszírozási szerződését írta alá Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke és Cseke Attila fejlesztési miniszter.
Új kialakítású szeméttárolókkal védekeznek a szeméthalmok ellen Sepsiszentgyörgyön a Csíki Negyedben, céljuk, hogy a guberálók miatt kialakuló katasztrofális helyzetet felszámolják és a lakóknak ne kelljen a kiöntött szemétben járkálniuk.
Kovászna város önkormányzata az országos helyreállítási terv (PNRR) révén több mint hatmillió lej támogatást kapott két tömbház energetikai korszerűsítésére – adta hírül Facebook-oldalán Gyerő József polgármester.
A kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtárból tavaly szép számmal kölcsönöztek könyveket, és ismét megtarthatták a koronavírus-járvány miatt lefújt rendezvényeiket is, derült ki a Vántsa Judit intézményvezetővel folytatott beszélgetésből.
szóljon hozzá!