Fotó: Veres Nándor
Nincs politikai akarat arra, hogy a kisebbségeknek sajátos módszerrel tanítsák a román nyelvet – jelentette ki keddi sajtótájékoztatóján Keresztély Irma.
2014. július 08., 20:372014. július 08., 20:37
2014. július 08., 20:582014. július 08., 20:58
A Kovászna megyei főtanfelügyelő (képünkön) rámutatott, a programot minden évfolyam számára kidolgozták, ennek ellenére egy helyben toporognak, mert hiányzik a politikai akarat az új módszertan elindítására.
„A programok már két éve készen állnak, csak rá kell bólintani az alkalmazásukra, ám ez valamiért még mindig nem történt meg, holott mindenki hangoztatja, hogy mennyire szükség lenne arra, hogy a kisebbségben élők jól elsajátítsák a román nyelvet” – mondta a főtanfelügyelő.
Keresztély Irma szerint az idei érettségi eredmények is igazolják, hogy szükség van az új módszertanra, hiszen a magyar diákok sokkal gyengébben teljesítettek a román vizsgán, mint román társaik. Korábban országos szinten és a magyarlakta megyékben is sokkal jobbak voltak az érettségi eredmények, az adatokat csak 2010-től lehet összehasonlítani, amikor szigorították a feltételeket, és bevezették, hogy térfigyelő kamerák felügyelete alatt zajlanak a vizsgák.
„Azelőtt sokkal magasabb volt a sikeresen érettségizők aránya, de nem merném tűzbe tenni a kezem, hogy a vizsgák maradéktalanul tisztességesen zajlottak. 2010 óta azonban működnek a térfigyelő kamerák, és azóta is javultak az eredmények” – mondta Keresztély Irma.
A főtanfelügyelő szerint a javuló tendencia annak tulajdonítható, hogy már az iskolák is megszűrik a diákokat, még az érettségi előtt pótvizsgára buknak, másrészt a diákok is belátták, hogy nincs esélyük a puskázásra, és csak azok iratkoznak be a záróvizsgára, akik készülnek is arra.
Mint ismeretes, a fellebbezések elbírálása előtt országos szinten az érettségizők 59,25 százaléka szerzett átmenő jegyet, ez több mint 4 százalékponttal jobb a tavalyi végleges eredménynél.
Kovászna város ismét profitál a fejlesztési minisztérium által még tavaly útjára indított országos helyreállítási terv (PNRR) pályázati kiírásából: több mint 14,2 millió lej értékben kaptak támogatást középületek energiahatékonyságának javítására.
Személyautó és mikrobusz ütközött vasárnap reggel a Kovászna és Réty közötti 13-as jelzésű országúton, Bita településen. Az ütközés következtében ketten sérültek meg.
Meglepően nagy volt a nyüzsgés szombaton az alsócsernátoni sportpálya környékén, ahol ezúttal nem sportrendezvény zajlott, hanem különböző vidékek disznóvágási szokásait mutatták be.
A bukaresti táblabíróság döntése értelmében biztossá vált az Országos Befektetési Társaság (CNI) becslése szerint 130 millió lejbe kerülő kézdivásárhelyi uszoda építőjének kiléte.
Barót idén 6,37 százalékkal több pénzből gazdálkodhat, mint az elmúlt esztendőben, kiadásai pedig 1,63 százalékkal nőnek – szerdai ülésén a város önkormányzati képviselő-testülete elfogadta a település költségvetését a 2023-as évre.
A kézdivásárhelyi tanácsülés keddi napirendjén szereplő több mint kéttucatnyi határozattervezet közül a legfontosabb a város költségvetésének elfogadása volt.
A sepsiszentgyörgyi megyei kórház épületeinek hőszigetelését célzó pályázat finanszírozási szerződését írta alá Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke és Cseke Attila fejlesztési miniszter.
Új kialakítású szeméttárolókkal védekeznek a szeméthalmok ellen Sepsiszentgyörgyön a Csíki Negyedben, céljuk, hogy a guberálók miatt kialakuló katasztrofális helyzetet felszámolják és a lakóknak ne kelljen a kiöntött szemétben járkálniuk.
Kovászna város önkormányzata az országos helyreállítási terv (PNRR) révén több mint hatmillió lej támogatást kapott két tömbház energetikai korszerűsítésére – adta hírül Facebook-oldalán Gyerő József polgármester.
A kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtárból tavaly szép számmal kölcsönöztek könyveket, és ismét megtarthatták a koronavírus-járvány miatt lefújt rendezvényeiket is, derült ki a Vántsa Judit intézményvezetővel folytatott beszélgetésből.
szóljon hozzá!