Az egyházi ingatlanok máig megoldatlan visszaszolgáltatásáról, az erősödő központosításról, a nemzeti szimbólumok használatának korlátozásáról tájékoztatták kedden a háromszéki önkormányzati vezetők Hans Klemmet, az Amerikai Egyesült Államok bukaresti nagykövetét.
2016. szeptember 13., 18:512016. szeptember 13., 18:51
2016. szeptember 13., 20:382016. szeptember 13., 20:38
A diplomata a Hargita és Kovászna megyei önkormányzat meghívására látogatott a térségbe, és háromszéki vendéglátói már azt előrelépésként érzékelték, hogy sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján legalább tízszer használta a Szeklerland (Székelyföld) megnevezést.
A nagykövet diplomatikusan válaszolt a jelenlévő újságírók székelyföldi autonómiatörekvésekre, visszaszolgáltatásra, a romániai kisebbségi jogok szavatolására vonatkozó kérdéseire. Leszögezte, hogy az Amerikai Egyesült Államok tiszteli a kisebbségeket, fontosnak tartja a szólás- és a gyülekezés szabadságát, a székelyföldi embereknek tehát joguk van törvényes úton tiltakozni, utcára vonulni, petíciókat nyújtani be az állami szervezeteknek, kérve a problémák orvoslását. Arról is biztosította a jelenlévőket, hogy követik a romániai visszaszolgáltatási folyamatot, annál is inkább, mert a visszaigénylők egy része idős ember.
A diplomata szerint az Amerikai Egyesült Államoknak három prioritása van Romániában: a biztonság szavatolása, hiszen a Fekete-tenger térsége instabil; erős, átlátható kormányzás biztosítása, és jó jel, hogy az ország sikeresen küzd a korrupció ellen; illetve a gazdasági, kulturális együttműködés. Klemm úgy vélte, Románia jó úton halad, hozzátette azonban, ez nem jelenti azt, hogy minden problémát megoldott, hiszen mint rámutatott, a kivándorlásnak súlyos gazdasági, társadalmi következményei vannak, melyek aláássák az ország versenyképességét.
Sorozatosan elutasított restitúciós kérések
A nagykövet távozása után Kató Béla az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke és Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester tájékoztatták az újságírókat a nagyköveti találkozón felvetett problémákról. Kató Béla elmondta, hogy a nyár elején már járt az USA-ban, ahol találkozott azokkal a kongresszusi képviselőkkel, akik 2014-ben támogató levelet írtak az akkor még per tárgyát képező Székely Mikó Kollégium ügyében, így most megdöbbenve értesültek, hogy az iskolát elvették az egyháztól. Elmondta, a református egyház csak az elmúlt héten 12 elutasító választ kapott a visszaszolgáltató bizottságtól, és a testület minden esetben arra hivatkozik, mint a Mikó-kollégium ügyében, azaz hogy az egyházkerület nem jogutódja a több száz éves intézményeknek, mondta a püspök. „Belefáradtunk, hogy száz per van a nyakunkba, tíz évig is elhúzódik, amíg végül – ha olyan a politikai környezet –, negatív ítéletet hoz a bíróság” – szögezte le Kató Béla. Hozzátette, a reformátusok nem tudják megélni a vallásukat a diakónia, az iskola nélkül, ezt a vallásszabadság korlátozásaként élik meg. Ugyanakkor szomorúnak nevezte, hogy ilyen körülmények között kénytelenek készülni a protestáns egyházak jövő esztendei 500 éves jubileumára.
Antal: lemondtak a romániai magyarokról
Tamás Sándor megyei tanácselnök arra emlékeztetett, hogy Románia NATO-csatlakozása előtt a kisebbség számára is kedvező alkotmánymódosításra került sor, az EU-csatlakozás előtt pedig a kisebbségi jogokat szavatoló jogszabályokat fogadtak el, azonban 2007 óta ezeket megpróbálják csorbítani. Felidézte a Székely Mikó Kollégium visszaállamosítását, a központosítás erősödését, a szimbólumok esetében alkalmazott kettős mércét, és Dél-Tirol példájával illusztrálta a lehetséges megoldást. „Lojális állampolgárai vagyunk ennek az országnak, mégsem szeretnek bennünket, mert kimondjuk az igazságot, és mert száz éve az állandó nyomás ellenére sem akarjuk elhagyni szülőföldünket” – jelentette ki Antal Árpád. Demokrácia az, ha három farkas és egy bárány demokratikus szavazással eldöntik, mi legyen a vacsora? – tette fel a kérdést. A sepsiszentgyörgyi polgármester rámutatott: a romániai magyarok úgy érzik, az Amerikai Egyesült Államok a Romániával kötött stratégiai partnerség részeként lemondott arról, hogy képviselje érdekeiket, kérje a jogaik betartását, bővítését.
Kovászna város ismét profitál a fejlesztési minisztérium által még tavaly útjára indított országos helyreállítási terv (PNRR) pályázati kiírásából: több mint 14,2 millió lej értékben kaptak támogatást középületek energiahatékonyságának javítására.
Személyautó és mikrobusz ütközött vasárnap reggel a Kovászna és Réty közötti 13-as jelzésű országúton, Bita településen. Az ütközés következtében ketten sérültek meg.
Meglepően nagy volt a nyüzsgés szombaton az alsócsernátoni sportpálya környékén, ahol ezúttal nem sportrendezvény zajlott, hanem különböző vidékek disznóvágási szokásait mutatták be.
A bukaresti táblabíróság döntése értelmében biztossá vált az Országos Befektetési Társaság (CNI) becslése szerint 130 millió lejbe kerülő kézdivásárhelyi uszoda építőjének kiléte.
Barót idén 6,37 százalékkal több pénzből gazdálkodhat, mint az elmúlt esztendőben, kiadásai pedig 1,63 százalékkal nőnek – szerdai ülésén a város önkormányzati képviselő-testülete elfogadta a település költségvetését a 2023-as évre.
A kézdivásárhelyi tanácsülés keddi napirendjén szereplő több mint kéttucatnyi határozattervezet közül a legfontosabb a város költségvetésének elfogadása volt.
A sepsiszentgyörgyi megyei kórház épületeinek hőszigetelését célzó pályázat finanszírozási szerződését írta alá Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke és Cseke Attila fejlesztési miniszter.
Új kialakítású szeméttárolókkal védekeznek a szeméthalmok ellen Sepsiszentgyörgyön a Csíki Negyedben, céljuk, hogy a guberálók miatt kialakuló katasztrofális helyzetet felszámolják és a lakóknak ne kelljen a kiöntött szemétben járkálniuk.
Kovászna város önkormányzata az országos helyreállítási terv (PNRR) révén több mint hatmillió lej támogatást kapott két tömbház energetikai korszerűsítésére – adta hírül Facebook-oldalán Gyerő József polgármester.
A kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtárból tavaly szép számmal kölcsönöztek könyveket, és ismét megtarthatták a koronavírus-járvány miatt lefújt rendezvényeiket is, derült ki a Vántsa Judit intézményvezetővel folytatott beszélgetésből.
szóljon hozzá!